Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)
130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd
HIDÁSZ ALMANACH 2006 130 éves a Margit híd menyeket az 5.-7. ábrákban állítottuk össze és összehasonlítás céljából melléjük írtuk az egyes szerkezeti részek tényleges hasznos keresztmetszetének megfelelő ellenállásokat. Az 5. és 6. táblázatban az így meghatározott erők alapján a megengedett feszültségeket és a ténylegesen uralkodó feszültségeket áttekinthetően egymás mellé állítottuk. E számokból megállapítható, hogy az ív, az oszlopok, a rácsrudak és a vízszintes felső öv nincsenek célszerűen kihasználva, míg az utóbbinak a középső része a megengedettnél nagyobb igénybevételt kap. Alig feltételezhető, hogy az első számítás alapjául szolgáló kiindulás, miszerint az ív egyedül viseli a terhet, helyes, ha az egyéb elemek olyan erősek, mint itt, így a második feltevés valóban megalapozottabb lehet, különösen ott, ahol a többletteher az önsúlyhoz képest háttérbe szorul. Természetesen semmiféle károsodás nem léphetett fel, mert ezek a nagy igénybevételek is belül vannak azon a határon, amellyel az anyag folyamatosan igénybe vehető. b) A részletek és az önsúly A 17. ábralapon a legfontosabb szerkezeti részek jellemző keresztmetszetükkel, továbbá általános elrendezésük oldalnézettel, hossz- és keresztmetszettel (a 17. ill. 18. ábralapon) látható és még megjegyzendő, hogy az ívek öveinél a gerinclemez minden csomópontban, a szögvasak és a fejlemez azonban kétszeres távolságban vannak illesztve és közös fedőlemezzel, illetve fedőszögvassal lefedve. Az oszlopoknak és rácsrudaknak az övekhez való csatlakozása nehezen előállítható, gazdaságosan ki nem használható csomólemezeket igényelt, melyek nagyságát azzal csökkentették, hogy az oszlopok és rácsrudak tengelyvonalait nem az ívben, ill. a felső övben hozták egymással metszésbe. Ugyanígy kevéssé nevezhető célszerűnek az egymástól nem független rácsrudak áthatolása, sem elméleti, sem gyakorlati szempontból, mert a keresztezés ugyancsak gazdaságtalan lemezszerkezetet eredményezett. A feltételezett „szépség" érdekében túl sokat áldoztak fel a szerkezetből. Ugyanilyen megfontolásból a külső főtartókon az oszlopok és rácsrudak szögvasai 68