Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Az új tiszafüredi Tisza-híd

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) esetben a nyomatékot a már kalibrált egykarú kulccsal, a húzóerőt egy szakítógép segítségével mérték, míg a másik módszernél a nyomaték mérésére a kétkarú kulcsot, az erő mérésére pedig egy 60 Mp végértékü, Ericssen-féle hidraulikus mérődobozt alkalmaztak. A legyártott és helyszínre szállított szerkezet összeállításához a medret beállványozták, a terv szerinti alak beállítása után a kapcsolatokat véglegesen elkészítették. A helyszíni övillesztésekhez az összeállított főtartókat mindig olyan helyzetbe forgatták, hogy az illesztő varrat vízszintes helyzetben készülhessen. Majd bebetonozták a vasbeton pályalemezt, amelyet 1 cm szigetelés és 4 cm védőbeton fölött 5 cm vastag öntöttaszfalt burkolattal láttak el. A próbaterhelés eredményéből kitűnik, hogy a főtartók lehajlásai elérték a számított érékek 82-87%-át, a keresztirányú teherelosztás azonban kissé eltér a kéttámaszú átviteltől, annál valamivel kedvezőbb. A kész hidat az eredményes próbaterhelés napján, 1962. január 9-én átadták rendeltetésének. A kísérleti jelleggel tervezett és megépített szerkezet beváltotta a hozzáfűzött reményeket és lehetőséget nyújtott arra, hogy az itt szerzett kedvező tapasztalatok alapján a minden tekintetben jelentősebb tiszafüredi Tisza-híd terveit hasonló elvek szerint készítsék el. Az új tiszafüredi Tisza-híd A Füzesabony-debreceni főút és Tisza folyó keresztezésénél első ízben, 1890-ben épült állandó jellegű, közös közúti-vasúti híd, amelyet 1919-ben román csapatok felrobbantottak. A helyreállítás 1923-ban fejeződött be. A két háború közötti időszakban tervbe vették egy második híd építését, hogy a vegyes forgalom megszüntethető legyen. Az alépítményeket a meglevő híd mellett 1940-4l-ben meg is építették, fel szerkezetének kivitelezésére azonban a háborús események miatt nem került sor, sőt a visszavonuló német csapatok a meglevő hidat fel is robbantották. A háború után az újabb keletű alépítményen épült újjá a vasúti híd, egyelőre ugyancsak vegyes forgalommal. Az egyre növekvő közúti forgalom számára ez a megoldás azonban nem volt kielégítő, mert a közúti jármüveket csak vonatmentes időben lehetett átbocsátani a hídon, s egyegy vonat áthaladásakor a várakozás néha a 30-40 percet is elérte. 90