Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Dr. Töth Ernő: Előszó az első nyomdai kiadáshoz

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) Dr. Tóth Ernő: Előszó az első nyomdai kiadáshoz Köszöntő 38 esztendővel ezelőtt készítette el Zsámboki Gábor diplomamunkáját, amelyet most kézbe vehet a kedves olvasó. Miért is van szükség e régi munka megjelentetésére? A dolgozat rendkívül alaposan dolgozza fel a II. világháború utáni újjáépítési időszak „hídcsatáit", a felrobbantott közúti hidak újjáépítését, az azok tárgyalásához nélkülözhetetlen tömör előtörténetek ismertetésével együtt. A dolgozat első része a budapesti Duna-hidak újjáépítését ismerteti, míg a második rész kevésbé ismert hidak újjáépítését írja le. A leírások tárgyilagosan mutatják be az egyes hidak építésének örömeit éppúgy, mint kudarcait - hibáit. Az írás értékét nagy mértékben emeli a tervezés, kivitelezés és műszaki ellenőrzés során elkövetett hibák korrekt ismertetése, elemzése. A megállapítások és tapasztalatok bizony ma is aktuálisak, a hibák bátor elemzése pedig követendő feladat lenne minden hidász számára. Ajánlom ezt a hídépítési tanulmánykötetet minden hidász kolléga és a téma iránt érdeklődő szíves figyelmébe. Zsámboki Gábor (1922 -1995) Pályám kezdete óta ismertem Zsámboki Gábort: szememben pontos, gondos, szorgalmas mérnök jelképe volt. Érdekelte minden: a cölöpözés, a hidak története, a bel- és külföldi szakirodalom. Megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára készített hídtörténeti tanulmányt (Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története), az egyes oldalakat lefényképezte és közkinccsé tette. Életpályájának néhány fontosabb évszáma: 1922. június 29-én Budapesten született, 1940-ben érettségizett, 1944-ben megnősült és beiratkozott a Műszaki Egyetemre, tanulmányait azonban, anyagi okból 1946-ban félbe kellett hagynia. 1947-ben a Közlekedési Minisztérium Hídosztályára került, s a munkaadó átszervezése miatti munkahelyváltozásoktól eltekintve nyugdíjazásáig ott dolgozott. A minisztériumban egész fiatal korától dolgozott, kezdetben technikusként, s amikor lehetőséget kapott, akkor munkája mellett elvégezte a 4