Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Kossuth-híd

A Kossuth-híd A hídnak az először elfogadott terv szerint teljesen fából kellett volna épülnie 7 nyílással, 45,3 + 54,5 + 45,3 + 78,4 + 45,3 + 54,5 + 45,3 méter nyílásbeosztással, szegezett főtartókkal, cölöpös fajármokkal és fából épült jégtörőkkel. A megoldás mellett szólt, hogy a faszerkezet előállítása látszott a leggyorsabbnak. Ezzel szemben a terv megvalósítása nagy kockázattal is járt volna, mert /. ilyen nagy nyílású fahidat - különösen szegezett főtartókkal - Magyarországon még soha nem építettek; 2. kérdéses, hogy az aránylag kis, 45 m-es nyílások mellett a jégzajlás nem vitte volna el a cölöpjármokat; és 3. a fatartók készítéséhez szükséges elsőrangú faanyag és gondos munka, valamint szükséges ácsóra-mennyiség az adott helyzetben nem lett volna biztosítható. Ezért azután a tervet fokozatosan elejtették, s abból végül is - szükségből - csak a két szélső 27,5 m-es fanyílás valósult meg, mert ezek áthidalására más anyag pillanatnyilag nem állt rendelkezésre. A cölöpjármokhoz szükséges, megkívánt hosszúságú és méretű szálfák beszerzése lehetetlennek bizonyult és ezért - mivel a munka megindításával várni már nem lehetett - acélcölöpökkel cserélték fel azokat, egyszersmind megváltoztatva az alapozás módját is. 1945. június elején kezdődött a Kossuth-híd pilléreinek és hídfőinek alapozása, előbbieké egészen eredeti módon. A tervek szerint a mederben 8 pillért kellett építeni, s ezek munkálatait a tél beállta előtt be kellett fejezni, mert a munkahelyek víztelenítésére sem idő, sem eszköz nem állott rendelkezésre. A szokásos pilléralapozási módszerek pedig szintén nem voltak alkalmazhatók, költségességük és anyag-, valamit munkaigényességük miatt. Ezért azután sajátos megoldással készítették a mederpillérek alapozását; az acélcölöpöket leverve, a rájuk szerelt állványról vasbetonszekrényt süllyesztettek le a mederfenékre. Ezt azután kibetonozták vízalatti betonozással. A mederfenék maga homokos kavics, lejjebb pedig agyag és a legnagyobb talajnyomást: 2,2 kg/cm -t is biztosan bírja. A valószínű kimosások ellen a pillértesteket kőhányással védték. Az alkalmazott alapozási eljárással nem egészen 6 hónap alatt elkészült a híd 8 mederpillére. A következőkben az illetékesek fokozatosan feladták a fából készítendő áthidalások terveit is. Legelőször a három középső nyílásba tervezett faszerkezetet cserélték fel vasszerkezettel. 15