Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Kossuth-híd
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) Az építés során a terveknek mindig a rendelkezésre álló, felkutatott és beszerzett anyagokhoz kellett igazodnia. így a vasszerkezetet - mivel más anyag nem volt - acélcsövekből, hegesztett kapcsolatokkal alakították ki. A középső három nyílás főtartói párhuzamos övü, szimmetrikus rácsozása kéttámaszú gerenda-tartókként épültek; a 3-3 szélső, 28 méter körüli nyílást eredetileg fatartókkal akarták áthidalni, de később - mivel még faanyag sem állott rendelkezésre - ezek közül kettőt-kettőt felsőpályás rácsos acéltartókkal cseréltek fel. (E tartók részben a Lánchíd merevítő-tartóiból kitermelt anyag felhasználásával készültek.) A szélső nyílások főtartói szegezett fatartók voltak; a felsőpályás acéltartók szegecselt kivitelben épültek. Az a tény, hogy a főtartók rendszere, anyaga és építési módja, valamint a pályaszerkezet is szinte nyílásról-nyílásra változott, aszerint, hogy építésének időpontjában éppen mi állott rendelkezésre, - a műszaki ember szemében mindennél jobban rámutat a helyzet drámaiságára és a nehézségek nagyságára. így például a pályaszerkezet a két-két acéltartóval áthidalt kis nyílásban a főtartók felső övére betonozott vasbeton lemezből állott; a fatartós nyílásokban viszont gerendákon felfekvő pallózat képezte a kocsipálya szerkezetét. A három rácsos tartóval áthidalt nyílásban a hegesztett kereszttartókra aláfeszített hossztartók támaszkodtak - az aláfeszítést azért kellett alkalmazni, mert a hossztartók eredetileg az egyik híd gyalogjáró-hossztartói voltak s a közúti járműterhekre már nem feleltek meg. E hossztartókra ugyancsak roncsokból kitermelt zórésvasakat helyeztek, s az ezeket kitöltő beton-rétegre hengerelték a kocsipálya burkoló aszfaltját. Egyébként a Kossuth-híd 7,0 m-es kocsipályával és kétoldalt 3,35 m-es gyalogjáróval épült. A gyalogjárók burkolata a kis nyílásokban előregyártott betonlapokból készült, a fatartók felett pallókból, a három nagy nyílásban pedig - az önsúly csökkentésére - szintén fából készült. A hídszerkezetet 15 tonnás tehergépkocsikra és 300 kg/m 2 egyenletesen megoszló teherre méretezték. A Kossuth-híd volt hazánkban az első hegesztett főtartókkal épült Duna-híd. A csőszerkezet kapcsolatait csak hegesztéssel lehetett kialakítani, és bár hazánkban ilyen nagy nyílású rácsos híd hegesztve még nem készült, a munkához a legnagyobb erővel hozzá kellett kezdeni. A lehetőségekhez képest igyekeztek a legtapasztaltabb és leginkább megbízható hegesztő szakmunkásokat alkalmazni, akik azután a meder felett, sokszor dermesztő téli szélben végezték a hegesztés kényes munkáját. A 16
