Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

A Közúti Hídszabálvzat natkozó előírás-tervezetet, aminek újbóli átdolgozása szinte a bevezetésével egyidőben elkezdődött. Eközben a KPM úgy döntött, hogy mégis teljesen új szabályzatot ad ki. A tervezet kidolgozását az Út- Vasúttervező Vállalat végezte és az új szabályzatot e tervezet alapján a Közúti Hídszabályzat Bizottság készítette. A munka közel három évig tartott. Az új Közúti Hídszabályzat (KH 1967) szakmai szabványként jelent meg, 1968. január 1. napjával történő kötelező alkalmazásba vételét a 23/1967 (Közl.Ért.23.) KPM sz. miniszteri utasítás rendelte el. A két kötetre osztott szabályzat I. kötete azokat a fejezeteket foglalja magában, amelyek változandóságának valószínűsége kicsiny. Ezek: A) Altalános előírások B) A méretezés általános szabályai C) Forgalomba helyezés, műszaki felügyelet A B) fejezet foglalkozik az erőtani számítás során figyelembe veendő terhelő erők és mozgások részletezésével, melyeket két nagy csoportra oszt: 1. Állandó, illetve tartós jellegű terhelő erők és mozgások: Önsúly, Földnyomás, Víznyomás, Egyenletes hőmérsékletváltozás, Támaszmozgás, Zsugorodás, Lassú alakváltozás, Feszítőerők. 2. Esetleges jellegű terhelő erők és mozgások: Hasznos terhek, dinamikus hatás. A kocsipálya és a járdaterhek az előző szabályzathoz képest eléggé megváltoztak, s csökkent az osztályok száma. A dinamikus tényező számítási képlete nem változott, de maximális értékét acéllemezes pályaszerkezet méretezésénél 1,40-ben kell felvenni, egyéb esetekben változatlanul 1,50. 129