Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

Zsamboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A hasznos terhekből származó terhelő erők között szerepelnek: Fékező-, indítóerő, Oldallökő erő, Ütközőerő. További esetleges jellegű terhelő erők és mozgások: Szélteher, Jégteher, Saruellenállásból származó támaszerők, Esetleges jellegű hőmérsékletváltozás, Építés alatti terhek, Egyéb esetleges terhek. Az erőtani számítás során igazolni kell, hogy a teljes szerkezet és annak minden erőt átadó eleme teherbírás, fáradás, repedésko rl átozás, állékonyság és alakváltozás tekintetében az előírt terhelő erőkre és mozgásokra az előírt követelményeknek megfelel. E vizsgálatokhoz a felsorolt terhelő erőket és mozgásokat két csoportosításban kell figyelembe venni: I. csoportosítás: Az állandó, illetve tartós jellegű terhelő erők és mozgások, továbbá az esetleges jellegű terhelő erők és mozgások közül a legkedvezőtlenebb; II. csoportosítás: Az állandó, illetve tartós jellegű terhelő erők és mozgások, továbbá az összes esetleges jellegű terhelő erők és mozgások a valóságban lehetséges legkedvezőtlenebb összetételben. Az erőtani számítás egyes vizsgálatai során a hasznos tehernek üzemi értékeit kell venni. Ezek: Az „A" terhelési osztályban a jármű (80 Mp) 0,4-szerese, vagy a „B" terhelési osztályhoz tartozó jármű (40 Mp) 130