A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

nálás gyakorlati szempontja miatt sem volt indokolt, hogy minden adatfajtát egy helyen, - egy számítógépen - együtt tároljanak. Az utak, hidak fő műszaki, minőségi, valamint forgalmi és baleseti adatait tartalmazó főrendszer mellett kialakított több speciális, de kisebb adattartalmú, ugyanakkor részletesebb un. alrendszer a könnyebb hozzáférést, egyszerűbb kezelhetőséget biztosította. 3.3 Adathasznosítás Az adathasznosítás az egész tevékenység célja. A teljes rendszer megtérülése csak az adathasznosítás révén lehetséges. Az adathasznosítás hagyományos, általános módjai a különböző szintű statisztikai feldolgozások. A gyakorlatban táblázatokat, különböző grafikonokat eredményező adatfeldolgozások a közúti ágazatban dolgozók igényeit, de tágabb értelemben a gazdaság illetve a nemzetközi adatszolgáltatási kötelességeket is képesek kielégíteni. Az adatbank adatainak igen jelentős felhasználója még a burkolatfenntartást segítő Pavement Management System (PMS) tevékenység és rendszer. Az OKA kialakítása után nem sokkal kidolgozták a PMS első hazai, hálózati szintű programja. A programnak három alapfunkciója volt: 1. ha a felhasználó megmondja, hogy milyen burkolatállapotösszetételeket kíván elérni, ahhoz kiszámítja a forrásigényt és a javasolt technológiákat, azok mennyiségeit; 2. sokkal gyakorlatiasabb és megbízhatóbb, jól működő funkciója volt, amikor a bemenő adat a rendelkezésre álló „X forint" a fenntartásra volt és a program feladata, hogy elossza az egyes területek és technológiák között; 3. a harmadik funkciója (amelyet nem használtak élesben) az, ha az előző funkció szerint kiszámolt elosztástól a gyakorlat bizonyos mértékig eltér, akkor ezt visszatáplálva, mennyi a gyakorlati eltérés az optimálistól és az milyen veszteséggel, különbséggel jár. A Világbank által számunkra térítésmentesen átadott - hálózati- és projekt-szinten egyaránt használható burkoltgazdálkodási modell, a - HDM rendszer adaptálása 1992-ben kezdődött. Ezzel párhuzamosan kezdődött és éveken át együtt fejlődött egy másik projekt-szintű, mérnöki tapasztalatokon alapuló PMS modell is: a finn fejlesztésű HIPS útgazdálkodási program. A két rendszer versenyfutásából időközben a HDM rendszer jött ki győztesen. Jelenleg a többszörösen továbbfejlesztett HDM4 verzió számításai segítik és igazolják egy-egy közutas projekt gazdaságosságát a döntéshozóknak, valamint - és nem utolsó sorban - az uniós pályázatok elbírálóinak. Nemzetközi szinten is jelentős, hazai körülmények között kiemelkedően hasznos és értékes tevékenység volt az útérték kiszámítása. Az utak és hidak bruttó és nettó értékei, illetve a kettő hányadosa tulajdonképpen egy erkölcsi-fizikai avultságot fejez ki egy mindenki által jól érzékelhető számmal, százalékos értékkel. Összefoglalás Az 1990-es évek elejei helyzet alapján, amely mérföldkőnek tekinthető az útadatbank fejlődését tekintve megállapítható, hogy - az 1979-es első megfelelőségi vizsgálathoz képest - az adatgyűjtés terén a gépi adatfelvételeket végző RST-t, az ejtősúlyos berendezéseket és a vizuális útállapot felmérést segítő Roadmastert már alkalmazó tevékenységek minőségileg magasabb szintet jelentettek. Ezt követően nem elsősorban az adatkör bővítése, hanem az adatok megbízhatóságának, naprakészségének javítása volt a cél. Azóta is a legkorszerűbb berendezések gyűjtik rendszeresen az adatokat az utak felületéről, szerkezetéről valamint a terhelés alatti viselkedéséről. Az adattárolás terén a korábbi központi nyilvántartásnak az 1989-es decentralizálását követően bevezetésre került a második generációt jelentő nyilvántartási rendszer, az OKA. Ez, valamint a kettős helyazonosítás alkalmazása lehetővé tette az önállóan is kezelhető alrendszerek kialakítását, a fő- és alrendszerek között történő adatmozgást. A további célnak a grafikus megjelenítést is biztosító - térinformatikai - rendszer alkalmazása és a hálózati működtetés került megjelölésre. Napjainkban ez már mindennapi segédeszköz lett, a fejlesztés a komplex, az útügyi adminisztráció tevékenységének minél szélesebb területét magába foglaló adatbáziskezelő rendszerek felé tart. A költséges adatgyűjtés és adattárolás folyamatos ráfordításainak visszatérülését biztosító adathasznosítás fejlődése időben csak követni tudta a megelőző tevékenységeket. A 90-es évek elejére azonban már kialakultak a burkolat-gazdálkodást segítő modellek első működő formái. A következő években a súlypont átkerült az adathasznosítás rendszerének fejlesztésére, ezen belül a HDM hálózati- és projekt-szintű rendszeres alkalmazására. Ennek a fejlesztése azonban nemcsak műszaki, hanem gazdasági szemléletet is kívánt. 92