A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

jelölt tíz Államépítészeti Hivatalnál az eltelt tíz év alatt számos egyén szerzett útmesteri képesítést, azonban ezek pontos száma nem ismeretes. A világháború eseményei sokukat a harcterekre vitte, ahonnan többen nem térhettek vissza. Ennek eredménye lett, hogy „...a tanult munkásokban és nyersanyagokban való hiány..." egyre nyomasztóbbá vált [5]. A háború azután az európai központi erők kimerülése folytán 1918 őszén, a frontok összeomlását követően véget ért, a frontokról hazatérő katonák kikiáltják a köztársaságot, majd a forradalom megteremti a kommunista Tanácsköztársaságot, végül 1919 nyarán visszaállt az eredeti rend, megalakult a nemzeti kormány. A háború évei alatt tönkrement közutak, majd a román megszállás miatt kifosztott magyar közlekedés helyreállítására 1920-ban mindenekelőtt a vasutak, majd a közutak rendbehozatalára több közmunkát rendelt el. A közutak kezelését változatlanul az Államépítészeti Hivatalok látták el s a területi végrehajtó munka irányítást az útmesterek végeztették az útkaparókkal, akiket egyre gyakrabban már útőrök néven emlegetnek. Ez idő alatt az útmesteri képzés változatlanul működik, aminek egyik közvetett bizonyítéka az „Útmesteri Képesítési Bizonyítvány", amelyet 1919. szeptember 22. napján állít ki a Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyei alispáni hivatal Kákonyi István törvényhatósági útmester számára, amely szerint ő „...az alulírott bizottság előtt /.../ megfelelő eredménnyel letette...". A vizsgáztató bizottság tagjai voltak a vármegye alispánja, a vármegyei közmunka és útügyek előadója, főszolgabíró, a minisztérium közúti kerületi felügyelője és a budapesti államépítészeti hivatal főnöke. Hajdú megye törvényhatósági útmesterei Molter Frigyes, Fehér Sámuel és Bárányi István, Hajdúböszörmény, Debrecen és Kába állomáshellyel. Fehér Sámuelről megjegyezhetjük, hogy ő az első között végezte el a nagyváradi útmesteri iskolát s szerzett útmesteri képesítést 1905-ben. A megyében csaknem a teljes úthálózatot a törvényhatósági utak teszik ki, amennyiben csak egy rövid, 5 km útszakasz állami út vezet át a megyén, mégpedig a Budapest - kolozsvári állami út egy szakasza. Érdemes itt megjegyezni, hogy 1901-ben a Hajdú megyei ÁÉH főnöke (Latinovics Mihály) mellett egy mérnök dolgozik (Kajáry Lajos) és egy műszaki tiszt (Lehmann Gusztáv). Az 1918. évben változatlanul három törvényhatósági útmesteri körzetre oszlik a törvényhatósági úthálózat, amelyen 67, egyenként 2-3 km hosszú útkaparói szakasz van, de ezekhez összesen csak 54 útkaparó állt rendelkezésre. A hiányzó helyeken napszámosokkal végeztették el a legszükségesebb feladatokat. A kötelező közmunka szolgáltatás változatlanul érvényben marad. Az 1921. évben a kormány élére került gróf Bethlen István nekilát az ország újjáépítésének. Létrehozatja az „Országos Középítési Tanácsot" (60793/ 1921. K.M. (111.21.) sz.), amelynek véleményezési és javaslattételi jogkört biztosít. Majd az 1923. évi XVII. törvény „A mérnöki rendtartásról" rendelkezik, amely többek között elrendeli a mérnöki kamaráknak több szakmai albizottsággal történő felállítását. Mindezzel egy időben fokozatosan bővül az állami kezelésű utak hossza, amelyeknek ezelőtt megtörténik a szilárd burkolattal történő kiépítése, így 1922-ben az ország állami útjainak hossza már 3680 km, míg a törvényhatóságoké, a vicinális utakkal együtt meghaladja a 23000 kmt. Egyébként is az 1923. évi XXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a vicinális utak kezelése is a törvényhatóságok feladatává lesz. A kereskedelmi miniszter, aki egyben a közlekedési ügyek minisztere is, lehetővé teszi az útmesterek és az útkaparók számára, hogy egy tehenet, illetve egy tehenet és két lovat tartsanak s azokat a közút menti területeken és rézsűkön legeltethessék. „... Az autóforgalom állandó fejlődése /../ szükségessé teszi új utak kiépítését, egyes állami utak átépítését, a községekbe vezető és csatlakozó utak kiépítését és az állami utakon hidak építését és azok megerősítését..." állapítja meg preambulumában az 1930. évi XXXI. törvény, amely 50 millió Pengő összegű állami kölcsön felvételét határozza el. További fontosabb útvonalak kerültek teljes hosszukban állami kezelésbe. Többek között a Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza, a Dunaföldvár - Kecskemét - Békéscsaba - Gyula és a Debrecen - Hajdúböszörmény - Polgár - Miskolc, valamint a Debrecen - Hortobágy - Tiszafüred - Füzesabony útvonalak. Útmesteri bizonyítvány 1919-ből Manuál for state road inspectors, 1919 ŰM^^btxi -.^LúJííSéC<.,...A6tsígbtj^J^(.fX.j:£v:^íüárrr^^ gjít&es, Ptsi-Piits-Soll-'ítsfnAváu-mcgyz alttpán/ána/i — .JJÁ£j..J.íipkig. szóim. atoXl hocoS; ^atóroraía alapján, a ISMmahm szám. wrmtgfd tzoJbálfrmcLtltl 1f bojt Hőól htpmxUk vizsgál atóliroS bizottság tlAtt mai napon mcoft.tK.lo ircdmj.ni

wc l Itíxik, mtntÁ fiiit-líül riszlr*. tzvi bizony ilvóny, öivottalot pcatUe.1 tilnlvo. kia.do.ioit tobdap «ífa.;.._«í...... pá 6cL- j^fífóm •«» ja? . rr*a..„K Arnilwl falCUjyaTóje^ tf?a ti O *A.«j* (**/ t . ir"i. <ub°n^fráli jti«í«rjah4«,' i 77