A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)
Dr Jánoshegyi Ferenc: A magyar úttervezés története 1960–1990
Az országos közúthálózatfejlesztési terv eredményei röviden a következőkben foglalhatók össze: - egységes hálózati koncepciót ad átfogóan az egész országra és hosszú időre alapul szolgál a fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekhez; - nagy értékű adatbázist hozott létre, amely mind a meglévő, mind a tervezett utak számos jellemzőjét tartalmazza; - nemzetközi színvonalú, tudományos értékű számítógépes hálózatfejlesztési módszert eredményezett; - többkritériumos használatiérték-elemzésen alapuló értékelési módszert hozott létre a beruházások sürgősségének eldöntésére. A terv — amit kerettervnek is neveznek — alkalmazásával kapcsolatban elkészülte után több miniszteri értekezlet állásfoglalása alapján a következő tervfelhasználási utasítás született meg: Az elkövetkező időben a különböző szintű terület- és településfejlesztési tervek készítésénél (felülvizsgálatánál) az országos közúthálózatra vonatkozóan a kerettervben foglaltak az irányadók, azzal a megjegyzéssel, hogy a keretterv az egyes településeken belül az országos közutak távlati nyomvonalát pontosan nem írja elő, azok illeszkedését a település szerkezetéhez a területrendezési tervekben (ÁRT) kell megoldani, az országos közúthálózat fejlesztésére vonatkozó elvek figyelembevételével. Az országos közúthálózatfejlesztési tervet megelőzően 1960—70 között több megye közlekedésfejlesztési terve készült el, majd a 70-es évek második felében Észak-KeletMagyarország autópálya és főhálózatának fejlesztési terve. A külterületi közúthálózati fejlesztési tervek mellett városi közlekedésfejlesztési tervek is készültek, amelyek a település nagyságától, szerepkörétől függően tartalmazták a település vonzáskörzete és környéke közúti, vasúti, vízi, esetleg a légi közlekedés lehetőségeit. A legjelentősebb közlekedésfejlesztési tervek a megyei jogú városok, kiemelkedően az öt nagyváros -— Miskolc, Pécs, Szeged, Győr és Debrecen részére készültek. Ezek a forgalmi, üzemeltetési és hálózatfejlesztési szempontok érvényesítésével kidolgozták a tömegközlekedés fejlesztésének koncepcióját is. Készültek különleges céllal is közlekedésfejlesztési tervek, pl. Pécsett a lépcsőzetes munkakezdésre, vagy Szegeden a trolibusz közlekedés bevezetésére. AZ ÚTTERVEZÉS ELŐÍRÁSAI Az úttervezés előírásai két alapvető szabályzatban (elnevezésük esetenként irányelv, utasítás, szabvány) jelennek meg: - a közúti forgalomra épülő geometriai szabályozások, - az útpályaszerkezet méretezésére vonatkozó előírások. Ezeken kívül az úttervezőnek még számos, az úttervezést is érintő jogszabályt kell figyelembe vennie. Ilyenek például: A közúti közlekedés szabályairól szóló KPM—BM közös rendelet (KRESZ), az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ), az egészségügyi miniszter rendelete a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról stb. Ezeknek a jogszabályoknak a betartása az említett két szabályzat alkalmazásával történik. 1960-ban — mint már korábban említettem — a geometriai szabályozásokra az 1953 júniusában érvénybe lépett MNOSZ 15 266-52 R számú „Főközlekedési Utak Tervezési Irányelvei" című szabvány volt érvényben. 80
