A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dávid Tivadar: A Bükk hegység főútvonalának kiépitése

hengerlés alatt a habarcsadagolást folytatták. A teljes telítő­dést a hengerlés befejezésével egyidőben kell elvégezni. A henger­lés és a habarcskiöntés befejezését a felületen kialakuló egyen­letes habarcs hártya jelzi. Az elkészült burkolatot 1С napig utó­kezelni kell nedvesen tartott homokréteggel. A burkolaton a felső cementhártya lekopása után mozaikszerű kőfe­lület képződik, mely teljesen homogén, a forgalom biztonsága szempontjából megkívánt érdességü és vízzáró. Érdességénéi fogva még 5 %-os emelkedésnél is jó eredménnyel alkalmazható. A burkolatból kivésett 50x50 cm területű próbadarabok pedig azt mutatják, hogy a bazaltréteg az alaplezárással egy testet képez, a bazaltkövek olyan sürün kerülnek egymás mellé, hogy keresztmet­szetben a habarccsal telitett hézagfelület az összes felületnek mindössze 20-22 %-át teszi ki. A hézagok teljesen zártak, az egyes kavicsszemek vésővel olyan nehezen fejthetők szét, hogy a szemek nem a hézagok mentén válnak le, hanem sok esetben maga a bazaltkavics hasad szét. A cementbeton burkolat gazdaságosságát a vizes makadám burkolat­tal hasonlították össze, az építési költségeket és 12 éves fenn­tartási költségeket értékelték. 2 Az összehasonlítást Debrecen városban 66 ezer m cementbeton bur­kolatnál végezték el az alábbiak szerint: Cement makadám Létesítés költsége m -ként 8 P 2, Fenntartási költség Fenntartási költ­5 évenkénti áthenger- 6,48 P ség 1,98 ? léssel Összesen: 11,68 P összesen: 9,98 P Vizes makadám 1. Létesítés költsége m 2-ként 5,20 P 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom