A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

A napos időben jelentkező dilatációs nyomófeszültség jelentősen csökkenti a vetemedésből és jármüterhelésbol adódó húzófeszültségeket. /43, 44, 45/ A burkolat teherbírása, élettartama szempontjából meghatározó jelentőségű húzószilárdság ellenőrzéséről és fokozásáról ugyancsak dr« Nemesdy Ervin irt alapműnek számitó tanulmányt. /46/ Az M7 autópálya betonburkolatának ismertetése kapcsán, Mihályfi Árpád /1967/ az AASHO útkisérletek tapasztalatainak hazai alkalmazását mutatta be. Pontos összehasonlítást adott a AASHO útkisérletek és a hazai gyakorlat eltérő viszonyairól. Megadta a méretezési forgalmat 30 évre. A tervezési élettartamot gazdaságossági elemzéssel állapitotta meg. Az ágyazat méretezésénél figyelembe vette, hogy az útbeton anyagát az elkészült ágyazaton szállítják. /47/ Külföldön elég széles körben alkalmazták a betonburkolatok vasalását, hazánkban is ismertették a méretezési összefüggéseket, ilyen burkolatok azonban nem épültek. ígéretes megoldásnak tűnt a feszitett beton alkalmazása nagyforgalmú utakon és repülőtereken, Magyarországon ilyen technológiájú betonburkolat nem készült. /48/ A betonburkolatra helyezett aszfaltburkolatok kérdésével legrészletesebben dr. Boromisza Tibor foglalkozott. /49/ A méretezési kérdések vázlatos áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy 1945 után a jármüvek súlyának és számának növekedésével egyre fontosabbá vált a betonburkolatok hézagkiképzése, és a burkolatalap, ágyazat kialakitása. A hazai szakemberek lépést tartottak a méretezés elméletének fejlődésével, azt azonban 1945 előtt nem látták előre, hogy a közúti jármüvek tengelyterhelése és száma milyen mértékben fog növekedni. Néhány betontechnológiai kérdés A cement A beton kötőanyaga a betonútépités kezdetén jó minőségű hazai 113