A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

nagyszilárdságú portlandcement volt. Az 1932-ben jóváhagyott vasbeton szabályzat előirásai, majd a betonútpálya előállítás vállalati feltételei /1936/ voltak az iránytadók. /9/ 2 A hazai cementek húzószilárdsága 28 napos korban 39 kg/cm volt. /A Lábatlani Cement és Mészmüvek 1877-től, a Bélapátfalvái 1908tól, a Selypi 1909-tól, a Beremendi 1910-től, a Tatabányai 1911től gyártott portlandcement

et/. /42/ Bauxitcementet csak egy-két kisérleti munkánál használtak, mivel a vasabroncsos forgalom durva hibákat okozott az ezzel a kötőanyaggal készült betonburkolatokon. /1927-ben a 10. sz., 1929-ben a 7. sz. és 1930-ban a 4- sz. főúton/ /8/ A cementminőség az 1930-as évek második felében javult, majd a háború idején romlott. A heterogén cementeket 1945 után vezették be, a betonútépitésben azonban zömében a tatabányai 600-as, 1967-től pedig a váci 600-as cementet használtak. Az M7 autópálya épitése során folytak kisérletek különleges útcementtel is. A váci cement hátránya a nagy őrlési finomság volt, ami fokozta a beton repedésveszélyét. 3 Az egyrétegű betonburkolatok cementtartalma 1930-ig 350 kg/m , majd a kedvező eredmények alapján 300 kg/m volt. Az első Ötéves terv folyamán a cementgyárak többféle minőségű cementet gyártottak, igy a cementadagolás mértékét mindig előkisérletekkel kellett meghatározni. 1953-ban visszatértek a külföldön is szokásos 350 kg/m C-600 portlandcement-adagolásra. Az 1970-ben kiadott ÉKSz az útosztálytól /I-V./ függően 350-300 3 kg/m , /C 600, ill. С 500/ cementadagolást ir elő. Az adalékanyag A betonútépités első korszakában folyami homokot és egy-két kivételtől eltekintve bazalt zúzottkövet használtak. /5/ A homok vegyes és érdesszemü folyami, vagy zúzott homok lehetett. A zúzalék /5-25 mm/ kétszer zúzott és kétszer rostált kellett, hogy legyen. Törés nélküli homokos kavics használatát nem engedélyezték. 1U