A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Dr. Jasinszky István: Az úthengerek története

A megtöltött henger vontatására - Hieronymi szerint - 1012 ló szükséges. Hieronymi könyvének megjelenésekor már létezett gőzüzemű úthenger, de hazánkba csak később kerül. Magyarországon eleinte import gépekkel dolgoztak, majd megjelentek a hazai - elsősorban a M. kir. Államvasutak Gépgyárában gyártott - 8, 10 és 12 tonnás gépek is. A gőzüzemű úthengerek magyarországi elterjedésével szükségessé vált használatuk, kezelésük szabályozása. Szőts János iv. munkájában több ilyen szabályt ismertet. Érdekesek és a mai, korszerű motoros úthengereken dolgozók számára már furcsák lehetnek azok a szabályok, amelyek a gőzhengerek akkori használatára, üzemben tartására vonatkoztak. Többek között e szabályok előirják, hogy hogyan kell a gőzgépet fűteni, vagy éppen a szenet elteriteni a rostély felületén és hogyan kell eltávolítani a salakot. További előirások pedig arra figyelmeztettek, hogy mennyire tűzveszélyesek voltak ezek a masinák,. A tűzkár elkerülése érdekében az idevonatkozó rendelkezés kimondja, hogy: "•.. A gépkezelőnek soha nem szabad nádfedeles házak, istálló, szalma- szénakazlak, vagy érésben lévő gabonatáblák és általában tűzveszélyes tárgyak mellett tüzet tisztítani; a gőz fejlesztésére, illetve a tüz élesztésére szolgáló segédfúvót használni." De a hidakon való áthaladást is szabályozzák. . . "A gőzúthengerlővel a közúti hidakon és átereszeken csak akkor szabad áthaladni, ha azokat az arra illetékes műszaki szerv megfelelő hordképességüeknek találta." A gőzkazán természeténél fogva a lejtők komoly veszélyt jelenthetnek egy gőzúthenger számára, 7 %-osnál nagyobb lejtőn az úthengernek hátrafelé kell haladni a lejtőn lefelé, hogy tüzszekrénye állandóan vizzel legyen boritva. Az 1886. évi 22 790 számú kormányrendelet 13. §-a meghatározza, hogy ",..A hatósági felügyelet és ellenőrzés alatt álló gőzkazánok önálló fűtésére és a gőzgépek önálló kezelésére csak oly egyének alkalmazhatók, akik teljes gyakorlati 81