A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A budapest-kecskemét-szeged-horgosi út átépítése - 1933-1935

A tőkehátralék után az állam 1%-kal magasabb kamatot fizetett, mint ami szokásban volt. A vállalkozók többsége nem a saját tokéjét használta a hitelezésre, hanem a kötelezőjegyeket átadták a bankoknak - bizonyos árfolyamkülönbözettel. Az útvonal egész hosszára 1930-ban megkötötték a vállalkozói szerződéseket, de a gazdasági válság miatt a budapest-kecskeméti szakasz munkáit csak 1933 őszén kezdték meg. Az útépités végrehajtása E nagyszabású épitkezésben a magyar útépitő ipar valamennyi, jelentősebb vállalata részt vett. Az útvonal hossza Budapest-Szeged között 169 km. Ebből Budapesten, Soroksáron, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kisteleken és Szegeden voltak már kiépitett szakaszok, amelyekre az épités nem terjedt ki, vagy csak részleges volt. E szakaszok hossza 21,5 km, többségükben kő és keramit burkolat volt. Szeged és Horgos között 13 km útkorszerűsítés történt. /2. ábra/ Az épitési terveket a területileg illetékes államépitészeti hivatalok készitették. Épitési szakaszok: 0+000 - 13+442 km szelvények között, Budapest, Pesterzsébet és részben Soroksár átkelési szakaszán már korábban elkészült nagykockakő burkolat volt. 13+442 - 23+500km szelvények, Soroksár és Alsónémedi között keramit burkolat készült, amit a Kőszénbánya és Téglagyár RT, valamint a Magyar Kerámiai Gyár RT épitett. 23+500 - 25+300km szelvények között, Alsónémedi átkelésen topeka burkolatot készített a Magyar Aszfalt RT. 25+300 - 85+500km szelvények között, Alsónémedi-Kecskemét között beton burkolat készült. Epitői voltak: Magyar Ways és Freitag, Somlyó József épitési vállalkozó, Magyar Általános Utépitő RT, 121