Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A II. világháború által okozott károk és azok helyreállítása (1945–1959)

Azok az előzőekben ismertetett helyes szempontok, amelyek törvényhatóságok által kezelt közutak állami kezelésbe való átvételét indokolták, 1949-ben még inkább kidomborodtak, s ezért a hátralevő négy évre tervezett államosítási ütemtervvel szemben a 4278/1949. M. T. számú rendelet a törvényhatósági közúti alaptól, a törvényhatósági joggal felruházott városok háztartási alapjától, megyei városoktól és községektől 14 200 km útnak 1950. január hó 1. napjával az állam kezelésébe történő átvételét rendelte el. Az említett rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 25 200/1949. Közi. M. szánni rendelet megállapította az állam kezelésébe átveendő közutakat. A rendelet szerint nem kerültek átvételre a törvényhatósági útalapok által kezelt azon városi és községi utcák, amelyeket az útalapok úthálózatába törvényes jogalap hiányában vettek fel és azok a kiépítetlen utak, amelyek a községeknek az úthálózatba való bekapcsolását nem szolgálták. Az át nem vett kereken 700 km kiépített, s mintegy 1900 km kiépítetlen közutat a vármegyék a városoknak és községeknek adták át. Az említett 4278/1949. M. T. számú rendelet a törvényhatósági útalapokat megszüntette, és összes ingó- és ingatlan vagyonuknak az állam javára történő átadása iránt intézkedett A háború alatt leromlott úthálózat és a felrobbantott hidak helyreállítása nagymérvű feladatot jelentett. A közúti szolgálat hároméves terve elstV sorban a megrongált utak és hidak helyreállítását vette fel programjába. Ennek a programnak keretében 92 km hosszú utat építettek át kiskő-, beton, aszfaltburkolattal és felületi bevonással. Ezenkívül 77 km hosszú makadámutat létesítettek. Az épített úthossz összesen: 169 km. A hároméves terv keretében a 10. táblázatban felsorolt útszakaszokat hozták rendbe, illetve építették meg kőpályával. A hároméves terv a még burkolt úttal nem rendelkező községek és tanyaközpontok részére bekötőutak építését is tervbe vette. 10, táblázat — Úthelyreállítások a hároméves tervben Az átépített, illetve kiépített útszakasz megnevezése A burkolat neme A kiépített úthossz km Az építés ideje 1. sz. httdapest—jjyfir—bécsi út Magyaróvár-Hegyeshalom közülit szakasza beton 14,388 1917/48 3. sz. budapest—miskolc—kassai állami út Heves megyei szakaszán bitumenes felületi bevonás 6.900 1947 4. sz. Innia pest—debreccn—záhonyi állami út kispesti és szenllórirtci szakaszain kiskó 1,154 1947 fi. sz. budapest—pécs—barcsi út budafoki szakasza kisko 1.817 1947 Andornoki és balatonaligai átkelési szakaszok felületi kezelés 8,200 1947 8. sz. Székesfehérvár—jánosháza—gráct út Székesfehérvár—Veszprém közötti szakaszán burkolat helyreállítás beton és aszfalt 16.500 1947 603. sz. Székesfehérvár—szl ál in városi út makadám 31.000 1948/49 fi. sz. budapest—pécs—barcsi út Iircsi és Dunaföhlvár közötti szakasza beton 42.920 1949 fii. sz. ihmaföldvár—dombóvári út Kocsola és Nagykónyi közötti szakasza makadám 10.168 1949 Hídépítésekkel ka[>csolatos űtkorrckciék és még 13 helyen kisebb útépítések makadám 35.819 1949 Összesen: 168.896 129