Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

A nagy hídépítések közül 1938-ban elkezdett és 1941-ben befejezett polgári közúti Tísza-híd, 1939-ben megépített kisari Tisza-híd, az 1939-ben elkezdett és 1942-ben befejezett medvéi Duna-híd építését kell megemlíteni. Ebben az időszakban épült még a 4. sz. budapest—piispökladány—ungvári főközlekedési közúton a szolnoki felüljáró (MÁV felett). A polgári Tisza-híd megépítése után az ott felszabadult pontonhidat 1942-ben Tiszadobra helyezték át, ahol a német hadsereg 1944 őszén felrobbantotta. A második világháború első évében, 1939-ben indult meg az óbudai Duna-híd (későbbi Árpád híd) építése. A kiszélesített Margit híd forgalma elérte a főváros legnagyobb forgalmú utcáinak forgalmát, s nem volt elegendő Óbuda és az attól északra fekvő községek és a Duna bal partján erősen fejlődő Újlipótváros, Angyalföld, Újpest és Rákospalota gyárvárosok, valamint ezektől északra fekvő területek közötti forgalomnak a lebonyolítására. De fővárosi viszonylatban is, a Hungária körút és Óbuda közötti közvetlen közúti összeköttetés céljából szükséges volt ezen a helyen újabb Duna-hidat építeni. A hídépítés befejezését a világháború megakadályozta. A híd elkészült részeit a budapesti hadműveletek alkalmával nem robbantották fel. Az 1939—Í944. évek hídépítési tevékenysége túlnyomó részben a visszacsatolt felvidéki, kárpálaljai, erdélyi és délvidéki teriiletekre esett. E teriileteknek nemcsak a közútjai, hanem hidjai is erősen elhanyagolt állapotban voltak. Ez a körülmény tette szükségessé ott a hídépítések előtérbe helyezését. A visszacsatolt területeken az alább felsorolt nagyobb hidakat építették: Felvidéken: a medvéi Duna-híd, a pozsonyeperjesi Kis-Duna-híd, a rozsnyói és pelsőci Sajó-hidak, a szöllőskei Bodrog-híd, a garamszentgyörgyi és kéméndi Garamhidak és az ipolyszakálíasi Ipoly-híd. 8. táblázat — Magyarország közüli hidjai 1 2 3 4 5 G 7 8 9 Szabványos Nem szabványos Az egész hídálhidak Az egész hídálAz egész hídálA közutak 2—10 in 10—-12 in A 2. és 3. Tetvek vagy lomány jellegének nyílású fa, nyila :;ú vas hasábok hídlapok Törzskönyvek (a 4, 5 és 8, hasámegnevezése tégla, beton, összesen bok vasbeton, vas összege) vasbeton, vas szerint nyilvántartott összege) vasbeton, vas 2 ni és nagyobb 15 m-nél na25 m-nél naa 6. és 7. hasáösszege) nyílású fa, 2—15 gyobb nyílású gyobb nyílású bok összege m nyílású kő, kfi, beton, vas tégla, beton, vasvasbeton beton és 2-25 m nyílású vas db hossz ni db hossz db hossz ni db hossz ni db hossz in db hossz m tlb hossz m db hossz m Állatni közutak 429 1781 16 237 445 2018 623 8 353 42 1 405 56 6 441 98 7 846 1 Ififi 18217 Törvényhatósági közutak 1038 4 849 20 174 I ()f)8 5 023 1 G47 9 998 99 4 220 44 4 3G5 143 8 585 2 848 23 60G Vicinális, vast'ili és hajóállomás! hozzájáró közutak 759 3 321 fi 67 765 3 391 3 551 22 030 31 800 13 791 44 1591 4 363 27 012 Mindösszesen: 2 226 9 954 -12 478 2 2(58 10 432 5 821 40 381 172 G425 113 11597 285 18 022 8 377 68 835 M<"KÍeRyzé«: A íenli adatokban a budapesti lánchíd, Maigit híd, Ferenc József híd és Hrzsébet híd adatai is szerepelnek, összesen 1699 ni hosszal. 121