Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)
Útügyeink a két világháború között (1919–1945)
Az útépítés területén nagy haladást jelentelt 1927. év őszén a budapest—bécsi állami közút 47—50 km, Tát és Nyergesújfalu községek közötti szakaszon az elsó magyar betonút megépítése (97. kép). Itt rendezte a Királyi Magyar Automobil Club a gyorsasági versenyeit. Ezen az útszakaszon elért világrekordokkal Tát neve nemcsak az európai, hanem a tengerentúli lapokba is belekerült. Itt folytak a gyorsasági versenyek 1934-ig, amikor elkészült az 5. számú budapest—szeged—beográdi állami közút gyóni szakaszán az 5 km hosszú egyenes és vízszintes vonalazású beton útpálya. Ebben az időben ez az útszakasz volt Európában a leghosszabb egyenes, és a gépkocsi-versenypályákra előírt feltételeket teljes mértékben kielégítette. Ezen az útszakaszon rendezett versenyeken nagyon sok külföldi versenyző is részt vett, s a versenyek során nemzetközileg is hitelesített újabb gyorsasági világrekordokat állítottak fel. Az itt megrendezett versenyekkel a Club nevét az öt világrészen megismerték. A Királyi Magyar Automobil Club az 1900. évben történt megalakulása óta céltudatos tevékenységével a magyar úthálózat kiépítésére komoly befolyást gyakorolt. Megteremtette az országúti üzemanyag-ellátás kereteit. Az elsó világháború után saját költségén fokozatosan veszélyt jelzó táblákkal látta el közútjainkat. A fejlődés során a Club az államépítészeti hivataloktól kapott adatok alapján időszakonként az ország egész közúti hálózatát felölelő útállapot-térképeket adott ki, amely tevékenységével nagymértékben segítségére volt az autóturizmusnak és ezen keresztül az úthálózatunk fejlesztésének is. Felismerve a közutaknak a gépjárműforgalom forgalom és biztonság szempontú jelentőségét, a kormány igyekezett — bár szerényebb mértékben — a törvényhatóságoknak is segítségére lenni. A „Hasznos" beruházási hitelből a törvényhatóságok út- és hídépítési célokra, valamint gőzhengerek beszerzésére 5 605 427 pengő kölcsönt kaptak. 97. kép —A 3 km hosszú láli betonpálya építése 1927-ben 90
