A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)
A hidak állapotának értékelése, a fejlesztések, korszerűsítések sorrendjének meghatározása
A PILLANATNYI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE Az értékelésnél alkalmazandó osztályzatok a következők: hibátlan állapotú 1 lokális, könnyű hibák 2 kiterjedt, könnyű hibák 3 lokális, súlyos hibák 4 kiterjedt, súlyos hibák 5 Az előzőekben vázlatosan ismertetett értékelések a hidak műszaki állapotát nem vették figyelembe, ezt a hiányt igyekeztünk pótolni. Előkészítés és próbafelvételek után 1987-ben megkezdődött a hidak pillanatnyi állapotának vizsgálata. Az akkor bevezetett módszer 12 szempont szerint értékelte a hidak minden főbb szerkezeti elemét 0—5 osztályzattal. A végső értékelés az osztályzatok mértani középarányosának képzésével történt, amelyet súlyozni kellett a híd kora és forgalma szerinti tényezőkkel. Az értékelés vázlatosan ismertetett módszerét a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítottuk 1988-ban, hogy a minősítés alkalmassá váljék mind az éves hídfenntartási tervek, mind a fejlesztési programok összeállítására. Az értékelés fő jellemzői: — évenként a teljes hídállományra elkészítendő, — az értékelés az éves hídvizsgálattal együtt készíthető, de nem helyettesítheti azt, - a minősítés végeredménye öt szempont szerinti osztályzat, amely részosztályzatokból tevődik össze, - az értékelés szűrővizsgálatként használható; azon hidaknál, amelyeknél súlyos hiba van (4-es vagy 5-ös osztályzat), ott további vizsgálat, ül. intézkedés szükséges. A vizsgálat arra irányul, hogy felismerjék a forgalom, időjárás stb. miatti károkat, hibákat. A tapasztalatokat szövegesen, indokolt esetben fényképpel kell rögzíteni. Az értékelőlapon 19 szempont szerint kell minősíteni a hibákat, és ebből öt fő osztályzatot kell képezni a felszerkezet, az alépítmény, a hídtartozékok, a pályaszerkezet és a híd környezetének minősítésére. Lokálisnak minősítendő az a hiba, amely a hídfelület, Ül. a híd egyes részeinek legfeljebb 5%-ára terjed ki. Könynyű vagy kezdődő az a hiba, amelynél a kár mértéke csekély, könnyen javítható. Az előbbiek szerinti állapotosztályzatokat súlyozás nélkül rögzítik a hidak törzskönyvében, illetve a hídlapon. A torzítás nélküli adatsor további feldolgozás alapjául szolgál. Bármely szempont szerinti kiértékelés vagy csoportosítás bármikor elvégezhető, akár manuálisan akár számítógéppel. Ez utóbbiban a területi adatbázis és a személyi számítógépek nyújtanak segítséget. Az öt fő osztályzat sorrendje olyan, hogy a híd szempontjából legfontosabb részek állapotát jelző osztályzat megelőzi a kevésbé fontosabbat, így az osztályzatok egymás mellé írva képet adnak a híd teljes állapotára: 11111 minden tekintetben kifogástalan. 55555 pedig minden jellemzőt tekintve elfogadhatatlan állapotú. Az öt osztályzatból képzett szám alkalmas a hidak állapot szerinti sorrendjének megállapítására. A pillanatnyi állapot értékelése alapján készíthetők a fenntartási tervek, amelyeknél előnybe kell részesíteni a főutakon és a nagy forgalmú utakon lévő hidakat. A FEJLESZTÉSI, KORSZERŰSÍTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA (KOMPLEX MEGFELELŐSÉG) Az előzőekben ismertetett állapotértékelés mellett más tényezők is befolyásolják a hidak megfelelőségét, így kiemelten a híd teherbírása és szélessége. Természetesen mindkét minősítés a híd forgalma függvényében végzendő. A közúti hidak teherbírását és szélességét a következő követelményszint szerint kell értékelni. 43