A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A hidak állapotának értékelése, a fejlesztések, korszerűsítések sorrendjének meghatározása

8. A megfelelőség követelményrendszere L< 50 m hidakra Útkategória Követelmény TEHERBÍRÁS Elsőrendű főutak LÍ3m: A, IA, IB, B, I, C, II, 20 Másodrendű főutak ÁNF 85 >3000 3<L<10m: A, IA, IB, B,I L>10~m: A, IA, IB Másodrendű főutak ÁNF 85 <3000 L<3m; A, IA, IB, B, I összekötő utak ÁNF 85 >3000 C, II, 20 L>3m: A, IA, IB, B, I összekötő utak ÁNF 85 < 3000 A, IA, IB, B, I, C, II, 20 Bekötőutak Állomáshoz vezető utak L<3m: A, IA, IB, B, I, C, II, 20 L>3m: A, IA, IB, B, I Csomóponti utak A A fentiektől eltérően bármely út 1957 után épült hidjai A, B SZÉLESSÉG kiemelt szegélyek (vezetőkorlátok stb.) között h<10m h>10 m A kiemelt Főutak b+l,0m szegélyek közti útburkolat-szélesség a hídon is elegendő; Alsóbbrendű utak ÁNF85>3000 b + l,0m b + 0,5 m szegélyek közti útburkolat-szélesség a hídon is elegendő; Alsóbbrendű utak 3000^ÁNF85^1000 b + 0,5 m b kétsávos úton 8 m elegendő Alsóbbrendű utak ÁNF85<1000 4,8 m 3,5 m kétsávos úton 8 m elegendő 44 A hidak megfelelőségének komplex értékelése ma két részből áll: a híd megfelelősége teherbírás, szélesség szerint, valamint a pillanatnyi állapot minősítése. A teherbírás és szélesség értékelése 1, ha a követelményeknek megfelel, és 5 ha azoknak nem felel meg. Egy híd megfelelőségét ezek szerint jelenleg 7 számmal jellemezzük: a teherbírás, a szélesség, a felszerkezet, az alépítmény, a híd tartozékok, a pályaszerkezet és a híd környezetének állapota. A hidak átépítését, korszerűsítését főleg az első négy osztályzat (teherbírás, szélesség, felszerkezet, alépítmény) alapján kell eldönteni. Természetesen vizsgálni kell a híd alatti és feletti űrszelvény megfelelőségét is. Jelenleg ilyen minősítés csak egyedileg készül. Mint arról már szó volt, a teherbírás és szélesség szerinti megfelelőség, valamint a pillanatnyi állapot öt osztályzata a kezelők mindennapos fenntartási munkájában, illetve a fejlesztési tervek készítésében nyújt objektív segítséget. A rögzített adatok több év távlatában a hidak leromlási folyamatának a jelzésére is alkalmasak. Távlati célként a hazai tapasztalatok kiértékelése után a néhány országban használatos Bridge Management System (BMS) módszerhez hasonló optimalizálási eljárás kidolgozását jelöltük meg, amely a költség/haszon elemzésén alapul. Az értékelésben az egyes intézkedések — felújítás, korszerűsítés — költség/haszon értékét hálózati szinten kell összehasonlítani. L = legnagyobb szabad nyílás h = szerkezeti hossz b = a csatlakozó út jelenlegi burkolatszélessége