Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: Megkésett tiszteletadás Bárdos Lajos előtt
logika alapján akarja kiszámítani. Ma már tudjuk, hogy Laplace démona sem tudná előre kiszámítani a jövőt. Akkor tévedünk a legnagyobbat, mikor a legészszerübben döntünk, tisztán az anyagi tényezőkkel számolva. A dialektikus materializmus sem látta előre a maga rövidéletű jövőjét. Ezzel szemben a karácsony misztériuma már kétezer évet is megért. Miért? Mert nem akar mindent logikusan megmagyarázni, hanem helyet ád a hitnek és a szeretetnek, melyek logikán fölöttiek. Cserniczky Dénes ll^xlelelculdá JQa^od előli A Kodály utáni nemzedék legkiemelkedőbb alakja volt, mind zeneileg, mind emberileg. Mielőtt az elfogultság vádját zúdítanák fejemre, hadd soroljam fel működési területeinek sokszínűségét. De előbb egy kis előzetes. A múlt században, vagyis az 1900-as években, amikor az embereknek szakterületeik voltak, amikor emberek szakosodtak bizonyos tudományos vagy egyéb ágakra, szinte ámulattal szemléljük, hogyan volt képes egy ember, mint Bárdos Lajos olyan sok szerteágazó területen 100%-os tudással, hozzáértéssel, elmélyültséggel tevékenységet kifejteni. Emberi megítéléséhez álljon itt egy saját vallomása, melyet egyszer egy összhangzattan órán mondott nekünk: „Engem 16 éves koromban kidobtak az énekkarból, mert hamisan énekeltem. Attól kezdve minden eszközzel fejlesztettem hallásomat. Elment mellettem egy villamos. Csengetett. Elővettem hangvillámat és megállapítottam, milyen hangmagasságban szólt a csengője.” Hozzáteszem: abszolút hallást fejlesztett ki magának - akaraterővel. Sorolom működési területeit. ORGONAMŰVÉSZ. Erről annyit tudok, hogy az első hírek, melyek hozzám mint fiatal gyerekemberhez eljutottak, Bárdos Lajost mint orgonaművészt említették. Volt is egy fényképem. A fiatal Bárdos Lajost ábrázolta, aki a Zeneművészeti Főiskola nagy hangversenytermének orgonáján játszik koncert közben. Úgy látszik, ezt a tevékenységét nem sokáig folytatta, mert az 1936-os kiadású lexikon Bárdost már mint egyházi karnagyot és zeneszerzőt említi. EGYHÁZZENÉSZ. Ez működésének igen nagy területe. Kodály-tanítvány volt. Hozzájártam zeneszerzésre négy évig. 1982-ben megjelent egy könyv Kodály születésének 100. évfordulójára így láttuk Kodályt címmel. Ebben írja Doráti Antal: „Tizenöten voltunk... A két „legjobb” Seiber Mátyás és Bárdos Lajos volt.” Ezt nem akárki írta, hiszen Doráti Antal, aki magát nem magyar származásúnak, hanem magyarnak tartotta, a világ kimagasló tudású és hírű karmestere volt. Ez a kivételes tudású ember Bárdost ilyen magasan kv alifikálta. 1925. Bárdos 26 éves. Nagyon fiatal ember, de máris a figyelem középpontjába kerül, hiszen ebben az évben kinevezik a városmajori plébániatemplom karnagyává. Ezzel egy életre elkötelezte magát az egyházi zenének, mely óriási területe az általános zenének. Maga az egyházi zene gyűjtőfogalom, mely szerint a katolikus egyház és a protestáns egyházak liturgikus zenéjének összefoglaló megjelölése. Magában foglalja a katolikus egyház zenéjét az antifóniák, zsoltárok, a responzoriumok énekét, a gregorián dallamvilágot, a misék és zsolozsmák gyűjteményét éppúgy, mint a protestáns egyházak Új Hevesi Napló 83
