Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Zimányi Árpád: Egy méltatlanul elfeledett nyelvtudós: gróf Teleki József
Zimányi Árpád 'sQty m4/lat/cmi(/ e/^/ecleít n^elvliwliU: ryré^ &e/e/ci [^/áxAe^ Nagy tudósaink, közéleti személyiségeink közül Teleki József grófnak is az a kegyetlen sors adatott, mint sok más honfitársunknak: az utókor méltatlanul megfeledkezett róla és munkásságáról. Pedig életműve nemcsak az országért-nemzetért tenni kész, cselekvő férfiú példája, hanem tudományos tevékenységének mind máig ható tételeivel a bölcsesség példája is. A nagy hirű széki Teleki család sarjaként született 1790-ben. Apja Teleki László író, költő és kormánytisztviselő, akit a magyar nyelv ügyei is foglalkoztattak, s 1806-ban kiváló pályaművet készített A Magyar Nyelv elémozdításáról... címmel. A nyelvújítás sokakat megmozgató szellemi viharai közepette józan, mérsékelt ortológusként mutatkozik be, s a neológus Kazinczy Ferenc benne tisztelte az ellentábor nagy tekintélyű vezérét. Édesatyja müve Teleki József alapvető olvasmányai közé tartozott. S nemcsak a nyelv, a nyelvművelés világába és a nemzeti művelődés kérdéskörébe szolgált bevezetésül számára, hanem a pártatlanságra, a bölcs mérsékletre és a körültekintő ítéletalkotásra is példát adhatott neki. Apja nyomdokain járva Teleki József is a göttingeni egyetemen tanult, majd bejárta Németországot, Franciaországot, Hollandiát, Svájcot, Észak-Olaszországot. 1815- ben tért haza, s hivatali pályáját a budai Helytartótanács tisztviselőjeként kezdte. Hamarosan helytartósági titoknok, majd a Királyi Tábla bírája, illetőleg Csanádi és szabolcsi főispán, 1832-től pedig a bécsi udvari kancellária tanácsosa. Egyházi tisztet is betöltött mint a tiszamelléki egyházkerület és a sárospataki főiskola főgondnoka. 1840-től koronaőr, majd hat éven keresztül Erdély kormányzója. 1848 tavaszán a forradalmi megmozdulások hatására ő hívta össze az utolsó erdélyi rendi országgyűlést, amely kimondta Magyarország és Erdély unióját. Teleki nem sokkal később visszavonult a közélettől, és teljes egészében a tudománynak szentelte életét. A politikusi pálya főbb állomásai után tekintsük át, mit adott a magyar kultúrának Teleki gróf. 1818-ban írta meg nyelvészeti pályamunkáját, melyről bővebben szólunk. Részt vett a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia) tervezetét kidolgozó választmány munkájában. 1830-ban a Társaság első elnökévé választották, s közel két évtizedig töltötte be tisztségét. A negyvenes évektől érdeklődése az irodalom és a történelem felé fordult; leghíresebb történelemtudományi műve a Hunyadiak kora Magyarországon. A 12 kötetesre tervezett monográfia egészét azonban elhatalmasodó betegsége és 1855-ös halála miatt már nem tudta megjelentetni. 25000 kötetes könyvtárát az Akadémiának ajándékozta, s alapítványokkal is támogatta az intézményt. Ha a nyelvész Teleki Józseffel akarunk megismerkedni, akkor e kiemelkedően gazdag életút legelejére kell visszatekintenünk. A Marczibányi Intézet pályázatára fiatalon, 28 évesen készítette el korának legkiemelkedőbb nyelvelméleti munkáját: A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által. - A nyelvújítás „küzdelmeinek” közepén vagyunk. Alig néhány éve született az ortológusok híres-hírhedt gúnyirata, a Mondolat, s nem sokat késlekedett a hasonló stílusú válasz, a Felelet a Mondolatra. Kazinczy Ferenc kiterjedt levelezésével igyekszik hozzásegíteni a szembenálló feleket a józan középút megtalálásához. Az Új Hevesi Napló 61
