Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - VERS, PRÓZA - Lelkes Miklós: Hol lenne jó? - Kelemen Erzsébet. Valahol a végtelenben
-!Qe//ceá /ewnejÁ? Hol lenne jó? Talán olykor a télben, egy kisházban, kékálmú hóesésben, ha fenyőágak fehéret emelnek, s tűnődő kristály ragyog csillagcsendet. Hol lenne jó? Talán olykor tavaszban, szabad szabadban hinni a szavakban, ha piros vágyuk kinyíló csodája lobban a szívig: tulipánok lángja. Hol lenne jó? Talán olykor a nyárban, ha fénytükrében bólintó kalász van, s fecskeív int fent a felejtő égnek, s a szivekből múlt-bánatok kiégnek. Hol lenne jó? Talán olykor az őszben, a hegy hátán, már könnycsepp-ismerősen, szín-temetőben nézni lombot, árnyat, s mosolyogni: a léten túl is várnak? Hol lenne jó? Mindenütt, ahol béke néz vissza békét kívánó szemébe, s holt ember helyett, az elképzelt Nincsben, Ember, múlandó, - s kicsit mégis isten... Egybefonódik benned és bennem a szó üde zengzete vibrátós dallamív t^Se/emen ■xS'rXi.lé/xd §)Ai/aAo/ a v4a/e/em/wn 36 XII. évfolyam 6. szám—2002. június
