Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Vers, hajnali szélben, Feje fölött a pallos árnyéka II
Zápolya Jánost Lengyelországban egy kalandor tanította meg, hogy van egy harmadik király is Magyarországon. Szolimán szultán.- Csak nem mond le a trónról felséged? Kérje a szultán segítségét! Magam megyek le Konstantinápolyba, hogy megbeszéljem a dolgot a fényességes arcú úrral. Régi ismerősöm ő énnékem. - így biztatta Lasky Jeromos lengyel főúr János királyt, s mert János bólintott, Jeromos elindult. Konstantinápolyban jól körülszimatolt, mert valójában nem járt ott még soha. Lehet, hogy a világcsalóknak van valamely pártfogójuk a magas mennyországban, vagy a paradicsomban, mert rövidesen egy barnaképü férfiúval sikerült megismerkednie. Alvisio Grittivel, egy velencei dózse természetes fiával, aki, mint udvari ékszerkereskedő, bizalmas viszonyban volt Ibrahim nagyvezírrel és Szolimán szultánnal.- Országomban - közölte Lasky - koronájáért nyöszörög a magyar király.- Majd visszaszerezzük neki a fényességes orcájú padisah segítségével - válaszolta Grittti. És nem telt bele egy hét, Lasky Jeromos a szultán lábánál ült és jelentette:- Tiéd, Uram, Magyarország királya, mindenével. Szolimánt nem kellett biztatni. 1529-ben megindult hadával, árnyékában Zápolya János visszatér Budára. A következő évben Ferdinánd megkísérli visszaszerezni a királyi székhelyet, de sikertelenül. Buda védelmében török csapatok élén részt vesz Gritti is. János király a királyi semmittevés rabja lesz, boldog, hogy mások teszik azt, amit tenni neki kellene. Roggendorf, Ferdinánd vezére hosszan töreti a budai vár falát, és János, mint az árnyék jár-kél sápadtan a vár termeiben, ha nem látják, kezét tördeli, esténként nehéz pálinkától részegen tombol; ugye, én vagyok a király, visszaverjük az átkozott németet. Az urak vele isznak, míg asztal alá nem kerül, s otthagyják mocskában. Reggel megint bujdosni kezd, fülel megrémült nyúl módjára, hallja néha Gritti rekedt kiabálását, mígnem az olasz dózsefi gőgösen kijelenti neki: megvédtük a te fővárosodat, ha már egyszer királyságot csináltunk neked. Zápolya János könnyek között ölelgeti:- Nagy ember vagy te, komácskám, kormányzót csinálok belőled, és Gritti vállveregetve öleli vissza:- Tu majestuoso, tu scimmia. A szép olasz szó lelke mélyéig meghatja Jánost, hát még ha tudná, hogy annyit jelent magyarul: - Te felséges majom. Karácsony másnapján Zápolya János kinevezi Alvisio Grittit Magyarország kormányzójává. Erre még a saját hívei is felhördülnek, hiszen erre még nem volt példa, a király még él. De János vakon bízik benne, szabad rendelkezési jogot ad neki az összes bevételekre, egész Máramaros urává teszi, tizenhat éves fiát, Antalt egri püspökké nevezi ki. Gritti végigharácsolja az országot, kincseit, a rabolt aranyakat és ékszereket kilencvennyolc tevén, harminc öszvéren és négy kocsin állandóan magával viszi, s nincs messze tőle a gondolat, hogy ebben az országban király is lehetne. Önhatalmúlag kivégezteti sorban János legbizalmasabb embereit, s már Jánosra kerülne a sor, amikor az erdélyi rendek seregei Medgyesen erős harc után megölik. (Folytatjuk) Új Hevesi Napló 13
