Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: „Jó kedvvel, bőséggel”, ha szeretet nincs bennem
Cs. Varga István ,^/á /oechyiw/j /tödébe/. . . ...Keressük a hagyatékot, örökséget, mindazt, amit mentenünk, őriznünk, ápolnunk kell, ami a következő nemzedék számára fontos lehet. Nem hiszem, hogy Önök között lenne egyetlen ember is, akihez ne lett volna fontos mondanivalója a magyar kultúra jelkép-költeményének: a Himnusznak. Vallom: Magyarországon semmiféle gazdasági csoda nem segít, ha hitben, erkölcsben, hazaszeretetben nem újul meg a nemzet, ha múltját, kultúráját nem ismeri. Ünnepi beszédem mottója: „Jó kedvvel, bőséggel...” Tudom, meg kell érnünk az ünnepre, meg kell érnünk a közösségre. Hiszem, hogy előadásommal is „Ebresztgetem nemzetünk megszentelt hagyományait, amelyek nélkül egyesek talán igen, / de a nemzet nem élhet...” (Mindszenty József.) (...) Egerben a magyar történelem hiánytalanul bemutatható. Történelmi, kulturális örökségének egyik fő tétele: irodalmi hagyatéka. Öröm, hogy Egerben van Sportmúzeum, de Tinódi, Balassi, Verseghy, Dayka Gábor, Vitkovics Mihály, Tárkányi, Szvorényi, Mindszenti Gedeon, Bródy, Gárdonyi, Remenyik Zsigmond, Kálnoky László, Apor Elemér, Utassy József stb. örökségét érdemes lenne egy irodalmi múzeumban összegyűjteni, bemutatni. Tinódi és Balassi idejében Eger a magyar literatúra elsőszámú fellegvára volt. A régmúltban mindig dobogós helyen állt, de ha az ezer év irodalmát tesszük mérlegre, akkor az olimpiai pontszámítás alapján is Eger a főváros, Debrecen, Kolozsvár és Kassa után, vagyis pontszerző helyen következik... (...) Hegedűs Lóránt püspök Himnuszunk a Biblia fényében című tanulmányában bizonyítja: a Himnuszban a legmagasabb szellemi színvonalon találkozik ,,a művészi lélek ihletése a vallásos lélek ihletésével”: „az Ige imádsággá változik és az imádság Igét hirdet (...) Nincs az egész világirodalomban igeibb Himnusz, nincs istenibb, szentlelkesebb imádság egy nép számára, nem képzelhető, és nem létezik a Szentháromság Istenre jobban támaszkodó nép-nemzeti áhítat, mint a magyar nép zivataros századaiból származó, fohászkodó költemény. ” Kristálytiszta a Himnusz-kompozíció: az első, invokatív versszakot két hálaadó strófa követi, majd négy versszakos bűnbánati vallomás következik. Végül az irgalom megnyerésének reményével visszatér a nyitány segélykérése. A Himnusz első sorának mindhárom szava kulcsfogalom: Isten a megszólított. Második szava: áldd meg. A kérés tartalma, az áldáskérés a Magyarra vonatkozik. Vegyük szemügyre a Himnusz első három kulcsfontosságú szavát! 1. Isten - az egyetlen, transzcendens, a világgal és az emberrel kapcsolatot tartó dinamikus immanencia: „Minden, ami van, az O teremtő szavára lett és így az O szabad, személyes alkotása. ” Isten a történelem ura, cselekvő irányítója. Az Isten megszólítás, a teremtő Istenre, Jézus atyjára vonatkozik, és rendszerint olyasvalamit kér tőle az ember a nyilvános imádságban, amit már megadott vagy megígért. Az Újszövetség az atyaság ószövetségi képét az Isten végtelen jóságával és irgalmával, könyörületességével teljesíti ki. Az Úr a teremtés, gondviselés és kormányzás révén az üdvösségre vezeti népét. Az isteni irgalom minden megtérő ember, nép, az egész emberiség örök üdvösségét biztosítja. 2. „Áldd meg” - Mélységesen bibliai ez a kérés. Az áldás szavai eleve jót jelentenek, az átok szavai pedig rosszat. Az „áldd meg” kérésben benne van, hogy Isten valóban megáldotta az első napon a világmindenséget, mindent, amit alkotott és magát az Új Hevesi Napló 57
