Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - VERS, PRÓZA - Gyüre Lajos: Boldog nép
- Nem szeretem a lopott kukoricát! - jelentette ki Gubányi.- Jól van, pajtás, értem én a ti hasfájásotokat - dobta le a létrát Józsi. - Megmosdok, és kiröpítelek benneteket az állomásra.- Ne fáradjon, Józsi, kitalálunk magunk is! - hárította el az asszony.- Kár... - szólt a férfi. - Jó szomszédok lehettünk volna.- Nem nekünk való ez a tanya - mondta Gubányi. - Túl sok vele a gond. Amikor elmentek, Józsi bosszúsan a tenyerébe öklözött, és így szólt a feleségéhez:- Micsoda hülye emberek vannak... Képes legyalogolni tíz kilométert... Te érted, miért nem tetszik nekik a pofánk? Valamit sejtek... Az viszont biztos, hogy még egyszer nem fogom le az öcsköst, ha meg akarja pofozni ezt a vén gazembert. Adalékok a 2001-es népszámláláshoz Lám, a Hold újra nő, ha elfogy, a folyók vize újra árad. Csak a lélek fogy-és fogy egyre, s már nincs ki védjen kaput, várat. Tékozló, volt uraink kedve kocsma, kártya, sírva vigadós. Dózsa, Mohács, Trianon és Don: mind, mind ezer élettel adós. A nép? Ha támadt úgy néhanap bús kedve ölelésre, csókra, perselyt tört, fillért rabolt: legyen sietős angyalcsinálókra. 20 XII. évfolyam 1. szám—2002. január
