Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Murawski Magdolna: Szervezetünk vegykonyhája
mert vegykonyhája is sokrétű, igen gazdag ősi tudással rendelkezik, mellyel érdemes megismerkednünk közelebbről is. Testünk szilárd mészváza, azaz csontvázunk is különleges természeti képződmény. Bár szerkezete éppoly laza, mint testünk más részeié, mégis szilárd egészként képes hordozni a tömegét tekintve viszonylag nagy terhet jelentő izomzatot és belső szerveket, és ezt különösebb nehézség nélkül megteszi nagyobb megterhelés esetén is, mint a terhesség alatti túlsúly vagy az elhízottság állapotában, vagy még ennél is nagyobb mértékű terheléskor, mint pl. az akrobaták által emelt többi ember súlya, vagy a teherhordó munkát végző ember esetében. Ez a szilárd váz testünk elpusztulása után is évszázadokig vagy akár évezredekig is fennmaradhat, a benne található genetikai minták pedig egészen pontos képet adnak hajdani „tulajdonosukról”, azaz arról a lényről, aki mindezt hosszú évek során gondosan vagy csak úgy mellékesen felépítette, élt vele, használta, rejtőzködött benne és megvalósított valamit, amiről nekünk viszont már igen kevés fogalmunk lehet. Egy koponyacsont vagy a fejbőrnek egy mintája olyan ősi sejteket hordoz magában, melyekre a mai „skalpvadászok”, a genetikusok valósággal vadásznak, miközben Isten alkotómunkáját utánozni kívánva ők is részt követelnek maguknak a Teremtés misztériumából. A hétköznapi ember szervezete ezen kívül is sok mindent tud, s talán még többet tudna, ha tudatosabban használnánk testünket. Ehhez mindössze a Szentírás igéit kell tiszteletben tartani, azaz hat napon át munkálkodni, és a hetediken megpihenni. Az istentagadás természetesen megadja a lehetőséget arra, hogy mindennek ellentmondjunk, de ha csak szervezetünk működését nézzük, akkor is hamarosan meglátjuk, mivel jár az, ha valaki csak túlhajszolja magát, a pihenésre pedig semmit nem ad, azaz tövig taposott pedállal, padlógázzal száguldozik amúgy is rövidre szabott életében. Mikor aludni készülünk, azaz ki-ki megszokott rituálé szerint veti meg ágyát és készülődik lecsendesedni, elmélkedni, olvas még egy keveset, belelapoz a Bibliába, és legalább pár sor erejéig próbál magának valami aznapra szóló üzenetet keresni, nincs is tudatában annak, miféle parancsot adott ki szervezetének. A napi rutinhoz hozzátartozik az is, hogy a megszokott módon készülünk fel az aznapi pihenésre, és ezzel beindul szervezetünkben az ilyenkor szokásos vegyi folyamat: altató hatású anyagot termel, azaz enyhén elkábítja a pihenni készülő embert, magyarul szólva kábítószert állít elő, hogy a szükséges pihenését megkaphassa a megfáradt test. Közben bonyolult vegyi folyamatok gondoskodnak az emésztésről, annak különböző folyamatairól, a salaktalanítástól kezdve a tápanyagok elszállításáig, miközben agyunk is rendkívül összetett működéseket végez: az aznap megtanultakat, azaz a begyűjtött információkat raktározza, szortírozza, rendszerezi, a mellékeseket vagy a fölöslegeseket kiüríti és eltávolítja, a szükségeseket pedig fontossági sorrend szerint a megfelelő helyre juttatja és ott tárolja. Ezenközben „generálozza magát” az agy és az egész szervezet (feltéve, ha megfelelő módon és kellő mennyiséget pihen): eltávolítja, vagy igyekszik eltávolítani a nem oda való anyagokat, a mérgező vegyületeket semlegesíti (ha nem túl nagy mennyiségben vettük magunkhoz őket), a hasznosakat pedig igyekszik minél hatékonyabban felhasználni. Az alvás különböző szakaszaiban különböző vegyi folyamatok mennek végbe szervezetünkben, nem azonos mélységben és nem azonos szinten pihentetnek bennünket, ám ha helyesen élünk, mindez a legnagyobb rendben megy végbe, és testi túlélésünk hosszabb távra biztosított. Mikor ébredezni kezdünk, szervezetünk azt jelzi, hogy ez a tisztítási folyamat a végéhez közeledik. Ekkor serkentő, élénkítő anyagokat termel, hogy újabb funkcióra tegyen alkalmassá bennünket: a munkára, az értelmes tevékenységre. Újabb koktélt kever a számunkra, és ez kellemesen hat ránk. Vidámabbak, éberebbek leszünk, és frissült erővel látunk neki aznapi dolgainknak. (Más kérdés, hogy a civilizált ember, mivel kihagyta az 60 XII. évfolyam 2. szám—február