Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Zimányi Árpád: A nyelvi gazdaságosságról
bevezetésre kerül, bemutatásra kerül, kifizetésre kerül, megvételre kerül, visszavonásra kerül. A velük alkotott mondatokban nem nevezzük meg a cselekvő alanyt. Pedig itt vannak helyettük az általános vagy határozatlan alannyal szerkesztett, többes szám harmadik személyü mondatok, amelyek szintén személytelenek: átadták, bevezették, bemutatták, kifizették. Nyelvművelésünk az utóbbiakat ajánlja a hosszabb változatokkal szemben, de hát meggyökeresedni látszik az átadásra kerül típusú szerkezet, s ma már igazából ezeket sem hibáztatják. De még nincs vége a példának! További lehetőségei is vannak a hivatalos stílus kedvelőinek, hogy elkerüljék a személyhez szóló megfogalmazást. Ugyancsak segédigeszerűek a következő szavak: történik, folyik, folytat, nyer, szenved. Bővebben: imtézkedés történt - intézkedtek, döntés történt - döntöttek; intézkedtünk; tanácskozást folytat - tanácskozik; befejezést nyer - befejeződik; késedelmet szenved - késik. Amikor az illetékesektől azt halljuk, hogy „lépések történtek az ügyben”, tudjuk: a felelősség áthárításáról van szó, és az érdemi intézkedés elmaradt. Világos, érthető egyenes beszéd helyett olykor a tényeket, a valóságot elkendőző megfogalmazással találkozunk, és ez a jelenség, úgy látszik, a rendszertől független. Szóvá tették ezt száz éve, ötven éve, húsz éve, de az észrevételek - változó példákkal - ma is időszerűek. Ha kitűnő irodalmi megjelenítésére vagyunk kíváncsiak, érdemes elolvasni Móra Ferenc Mihály folyamatba tétele című kis opuszát. Nincs új a Nap alatt! Térjünk át a teijengősség másik fajtájára! Az eddigiektől eltérően mindenképpen hiba, ha két azonos értelmű szót kapcsolatos kötőszóval egymás mellé rendelünk. Pedig milyen gyakran hallunk efféléket: Csak és kizárólag arra kérném... - Mód és lehetőség van arra... - Bonyolult és összetett okai vannak... - Hogyan és milyen módon valósulhat meg a beruházás? - Mindegyik esetben elég az egyik elem: Csak arra kérném... Kizárólag arra kérném... Csakis arra kérném... Persze érthető, mi okozza ezeket a gyakori hibákat, melyek közül az első kettővel naponta találkozhatunk közéleti személyiségek beszédében is. A nyomatékosítás eszközeként élnek vele, de nyelvtani szempontból mégsem fogadhatjuk el az iménti példákat. Hasonlóan kerülendők ezek is: Körülbelül mintegy 200 millióba kerül az építkezés. - Most jelenleg le van zárva az útszakasz. Nemcsak magyar szavakkal fordul elő efféle szószaporítás, hanem idegen kifejezésekkel is. Tájékozatlanságból eredő hiba, amikor az idegen szóhoz hozzákapcsolják magyar megfelelőjét: első premier, elsődleges prioritás, fő prioritás, empirikus tapasztalat, érzelmi emóció, furcsa paradoxon, hagyományos tradíció, hipotetikus feltételezés, időrendi kronológia, intervenciós beavatkozás, kooperációs együttműködés, növényi flóra, populáris népszerűség, vizuális látvány. Azt gondolná az ember, hogy az idegennyelv-tudás terjedésével csökkennek az ilyen vétségek, ám ez a gazdag példatár az elmúlt néhány év gyűjteménye, s továbbra is szaporodik. Érdekes egyébként, hogy kizárólag iskolázott emberektől származnak ezek a fordulatok. Az elsődleges prioritás, Jő prioritás a gazdasági, politikai nyelv szinte bevett fordulata, a furcsa paradoxon is meglehetősen gyakori, s a vizuális látvánnyal tudományos müvekben, tankönyvekben is találkoztam. Ugyanakkor pozitívum, hogy kikopott a mai nyelvhasználatból a 30-40 évvel ezelőtt még joggal kifogásolt menettérti retúr, hétvégi víkend, háromkerekű tricikli. Reméljük, az újabb szülemények is mihamarabb erre a sorsra jutnak. Új Hevesi Napló 45
