Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - KÖZÉLET - Szombathy Miklós: Tudomány vagy áltudomány
konferencia után, ahol pedig a fo téma éppen Planck sugárzási törvénye volt. A kvantumteória ma a fizika evidenciája. A de Broglie hercegi családot ezen a konferencián még csak az idősebb testvér képviselte. A fiatalabb, a 21 éves Louis de Broglie ekkor a görög művelődés históriáját kutatta. Később, 1924-ben - már fizikából - írt doktori értekezésében előállt egy olyan feltevéssel, amelynek filozófiai aspektusai a mai napig izgalomban tartják a müveit tudós társadalmat. Csak az 1927-es, amerikai kutatók által elvégzett elektrointerferencia kísérlet biztosította be de Broglienak az 1929. év fizikai Nobel-díját. No, és mellesleg, az elektronmikroszkóp, mint az egyik alkalmazási lehetőség a sok közül. Példák hosszú sorával folytathatnám: a fizikában gyakran elképesztő ötletekkel jelentkeztek felkészült kutatók. Az ötletet - felkészültségük révén - ellenőrizhető módon, egzakt formában a tudós társadalom elé tárják. Nem napilapokban, a hozzá nem értő számára tudományosnak tűnő halandzsa szöveggel, vagy a tárgyban érdeklődő, jó szándékú dilettánsok vásárlóerejére tervezett könyvsorozatokban (Nemere és társai). Tévedés ne essék! Ehhez is külön tehetségre van szükség. Rendkívül szellemes összekapcsolása egy ilyen munka némi tényanyagnak, számos ellenőrizhetetlen félinformációnak, tudományosnak tűnő, kvalitatív feltételezésnek. Sajátos felkészültséget is igényel. Csodálom és élvezem az ilyen írások stílusát. Hadd kapcsolódjak a bevezetőben említett „érték” kérdéséhez. Bizonyos . szempontból hasonlít a dolog Rodin és a kertitörpe-gyártó viszonyához. Mindkettő más igényt elégít ki. Magam se örülnék, ha egy barátságos kiskocsmában a marhapörköltem és kékfrankosom mellé egy szimfonikus zenekar Brahms: a-moll kettősversenyét szervírozná (Op. 102.). Itt inkább eltűröm az öreg cigányprímás cincogását, miközben ő sem lép fel azzal az igénnyel, hogy zseniális művésznek ismerjük el. Ha már belefogtam, egy kissé tovább feszegetem az „érték” problémakörét. Kocsis István akadémikus, néhai műegyetemi fizika professzor egy alkalommal, baráti társaságban nehezményezte, hogy egy másodrangú táncdalszerző többszörösét keresi annak, amit egy tehetséges kutatója remélhet. Valaki nyeglén megjegyezte, hogy jogában áll változtatni foglalkozásán. Erre professzor úr leült a zongorához, lejátszott egy improvizált dallamot, gyorsan került hozzá blőd szöveg is... Az ötvenes évek végének nagy slágere lett a félórás kemény munka eredménye. Szerzői jogdíjából többet keresett, mint akadémiai nagydíjas - külföldön is sikert aratott - könyve és egyéb alapozó munkáinak bevételéből. Más. Tudja-e városunk müveit közönsége, hogy 1963 és 1976 között itt élt egy olyan tudós, aki rendszeres kapcsolatban ált a hullámtechnika megszületése kapcsán emlegetett Louis de Broglie-val? A Francia Akadémia örökös titkára 1971 karácsonyára négyoldalas levelet írt Mátrai Tibornak. Kézírásának betűformái megdöbbentően emlékeztettek nagyapám olasz frontról írt leveleire. Gábor Dénes, a holográfia atyja, 1971 fizikai Nobel-díjasa szokásos, egyszerű, célratörő módján - csak egy ötsoros levélben gratulált ahhoz a dolgozathoz, amelynek szerepe lehet a közelmúltban végzett fullerén- interferencia kísérletek értelmezésében. Mátrai Tibor Kovács Istvánnal, Budó Ágostonnal együtt a magyar molekula-spektroszkópia egyik iskolaalapítója volt. Nevét az USA-ban egy atomóra is őrzi az utókor számára. Tudjuk-e, hogy 1970. szeptember 11-én, a Technika Háza megnyitó rendezvényén Pjotr Kapica, az 1978. év fizikai Nobel-díjasa tartotta a bevezető előadást? Bezzeg, ha egy rocksztár járt volna itt! Még a lába nyomát is koszorúznák. Kapica 1936-ig Rutherford helyettese volt, de ekkor Sztálin megakadályozta Angliába való visszatérését. Később tiltakozott Landau - 1962 Nobel-díjasa - bebörtönzése miatt, valamint nem volt hajlandó a szovjet H-bomba kísérletekben segédkezni. A KGB őrködött házi őrizetének biztonságán. Új Hevesi Napló 93
