Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 12. szám - VERS, PRÓZA - Farkas András: A költészet, Portré

- Az éjféli misére. Ne félj, itt nem láthat meg senki...- Nem. Ne haragudjon, anyám, de nem... Irén, meg... szóval...- Kár. De megértelek, fiam... Ha nem szabad... Nem muszáj, ha nem akarod. Ahogy jött, lábujjhegyen kisurrant a szobából. Magára terítette a rojtosszélű

nagykendőjét, s amikor már a fia is újra békésen szuszogott, nekivágott az éjszakának egyedül. A toronyban a másodikat harangozták a karácsonyi misére.

Mind, ami cél, örök eszme, tudás, jó hit van a múltban, Mind ugyanaz s másként közelít ide messze jövőből,

S mind ragyog itt is, előttünk, emberi tarka jelenben. Mit tesz a költő? Hű tükrét odatartja a fénynek.

És buzgón kivetíti magának, az emberiségnek Azt, ami cél, ami hit most és okos eszme örökké.

Bús, hallgatag Akár a mag,

De énekel, Mikor kikel És ingatag. Akár a mag, Mert útra kel.

De hogy kivel?

10

XI. évfolyam 12. szám—2001. december