Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Gebei Sándor: A magyarországi lengyel Légió „dsidás főhadnagya”, Fredro Sándor
tudományos társaság is tagjai sorába választotta. így a krakkói, a vilnói akadémiák, a varsói, a bécsi, a prágai, a göttingeni tudós társaságok tagjának mondhatta magát. A krakkói Jagelló Egyetem díszdoktorává avatta. A galíciai intézmény kulturális és tudományos jelentőségéről saját nyomdája, kiadója és periodikája tanúskodik. Az Ossolinski Nemzeti Intézet Lwówban az új fttnkcióhoz átalakított, egykori karmelita kolostorban kezdte meg a működését. Legjelentősebb tudományos vállalkozásaiból itt csak a Monumenta Poloniae historica forrásgyűjtemény sorozatot emelném ki. A két világháború közötti periódusban a Lengyel Tudományos Akadémia humán tudományokkal (történelem-, irodalom-, nyelvészet, szlavisztika-, művészettörténet-, filozófia-) foglalkozó részeként működött. A II. világháború befejezése után - Lwów (Lvov) a Szovjetunióhoz került - az Ossolinski-gyüjteményt a magyarul Boroszlóként ismert városba. Ilyen körülmények miatt egy Ossolineumban kutató történész, nyelvész, stb. a volt lengyel nemzeti intézet szellemi vagyonának országok közötti megosztása miatt nagyon nehéz helyzetbe is kerülhet, ám a véletlen is a kezére játszhat. 2 Bibliotéka Zakladu Narodowego im. Ossolinskich PAN w Wroclawie. Archiwu, Fredrow. R^kopis numer 7143. III.s.327. (A továbbiakban: Ossolinem) 3 Ua. 7142.III.323. 4 Fredro szolgálati lapján szereplő dátum ellentmond a Bona Gábor hadtörténész által közzétett adatnak. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban (Első kötet: A - Gy) Bp., Heraldika Kiadó, 1998. című könyvének 422. oldalán a főhadnagyi rang odaítélését május 26 (16)-ra teszi. Lásd még Kovács I.: „...Mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban. Osiris, Budapest, 1998. 288. Oldalon a 32. Jegyzetet, ahol ugyancsak a március 15-i dátum szerepel. 5 Apja, gróf Aleksander Fredro Napóleon katonájaként részt vett az oroszországi hadjáratban. Vilnónál orosz fogságba esik. Sikerült megszöknie a hadifogságból. Vilnótól gyalogosan tért haza a Lwów melletti családi birtokra, B^kowa Wisznia-ra. Költői tehetsége az 1810-es évek végétől bontakozott ki igazán, Galíciában, de a felosztások utáni többi lengyel területen is, hírnevet, népszerűséget verses komédiáival s más színpadi műveivel vívott ki magának. A nemzeti irodalom, inkább a szó teljes értelmében vett nemzeti kultúra iránti elkötelezettsége alapján hosszú ideig az Ossolineum kuratóriumában tevékenykedett, sőt az 1830-40-es években a galíciai „Helytartótanács” művelődési és tudományos bizottságának is tagja volt. Irodalmi teljesítményét néhány - a wroclawi Ossolineumban is fellelhető - önkényesen kiragadott művének felsorolásával illusztráljuk: Pan Geldhab (1818. - verses komédia négy felvonásban), Rymond (1842. - három felvonásos opera), Wielki czlowiek do malych interesów (1854 vagy 1855. - öt felvonásos komédia), Rewolwer (1861 - verses komédia öt felvonásban) stb. Lásd a részleteket Wladislaw Lesniak: Autografy Aleksandra Fredry. Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, Wroclaw, 1987. c. tájékoztatójában. 6 Ossolineum 7142.II1.S.323. 7 Uo. 8 Közölve az Együtt a szabadságért 1848-1849. Wysocki tábornok emlékiratai. A magyarországi lengyel légió részvétele az 1848-as szabadságharc hadjárataiban. Bp., Zrínyi Kiadó, 1993. című könyvben, 209-212.o. (A továbbiakban: Wysocki emlékiratai). A lengyel légió magyarországi működésére, pl.: Kozlowski Eligiusz: Legion Polski na W$grzach 1848-1849. Warszawa, 1983., Kovács István: A légió. Bp., 1989. 9 Wysocki emlékiratai 209. 10 Ossolineum 7142.IILs.323. 11 Közölve Wysocki emlékiratai 211. 12 Ossolineum 7142.III.323. 13 Kovács István: „Mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban. Osiris, Budapest, 1998. Lásd még: Kovács István: A magyarországi lengyel légió első tagjai és alakulatai. Vigília 1998/10. http://Communio.hbc.hu./vigilia/9810kov.html 14 Lásd Kovács L: „.. .Mindvégig veletek voltunk” c. művében a bibliográfiát: 453-462.0. 15 G^siorowski Roman: Polcy w powstaniu w^gierskim w roku 1848. In: Rakowski Kazimierz: Dwa PamiQtniki z 1848 roku. Warszawa, 1906., Karsa Ferenc: Szabadságharcos napló. „Körültem és velem 1848. és 1849. években történt események”. (S.a.r. Bona Gábor) Bp., 1993. alapján közli Kovács I.: Ua. 118-124. 16 Tchorznicki „századával Bárcánál megállítja az üldöző császári lovasságot, s ezzel megmenti a magyar tüzérséget. E tettéért később a katonai érdemjel 3. osztályával tüntetik ki. (1849. május 31.)” - Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. szabadságharcban. (Harmadik átdolgozott, javított kiadás) Bp., Heraldika Kiadó, 2000. 674., Gracza György Fredro-ról, Tchorznicki beosztottjáról: „A bárcai ütközetben egyike volt azoknak, ik az ellenség lovasrohamát föltartóztatták, s ez által több ágyunkat mentette meg.” - Gracza György: Az 1848-49-ki magyar szabadságharcz története. V.k. Bp., 1898. 966. 17 Grabowiecki Jacenty: Moje wspomnienia w Emigracji. Warszawa, 1970. 164. - közli Kovács I.: Ua. 154. 18 Wysocki emlékiratai 209. 19 Ua. 92., Bank László: Adatok a Galga vidék 1848/49-es szabadságharc történetéhez. In: Múzeumi Füzetek. 14.szá„ (Szerk.: Asztalos István) Aszód, 1979. 53-54. (Bank László idézi Schram Ferenc adatait. Lásd Új Hevesi Napló 51
