Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken XLI.
- Süt a franc! Hogy sütnék már, amikor esett az éjszaka. Délelőtt kinn voltam, körbejártam a Medves-gödröt, egy konda süldő leváltott valamikor éjszaka, vagy hajnalban. A megázott, puha úton láttam a nyomaikat, de a kiváltás nem találtam meg. Ezek most ott fekszenek a sürü kökényesben. Ám este biztosan kijönnek a kukoricásba. Hogy sütnék már ilyenkor szalonnát? Megyünk, koma! Itt találkozunk a bolt előtt hat órakor, és elüljük az útjukat. Olyan jó ötven-hatvan kiló körülinek néztem őket, három vagy négy van együtt. Szép ez a szalonna, olyan békebeli, igazi. Majd harapok belőle nyersen vagy kétkatonányit, és hatra itt vagyok. Na, Isten áldjon! Téged meg csókolnálak, Pannikám, ha nem lenne itt az urad! — s vidáman, mint ahogyan érkezett, kilép az üzletből.- Ej, ez a Gazsi, ez a Gazsi! De pajkos egy ember! S nem öregszik, az Istennek sem. Mióta ismerem, ilyen. Két hete is, hogy táncolt már a lagziban? Mint a motolla. És nem fáradt el. Éjfélkor még a cipőjét is lerúgta, s csak úgy mezítláb ropta a rock and roll-t. Tisztára a táncparkett ördöge volt. Engem is megsürgetett, de úgy, hogy majd elájultam. Csak úgy tátogtam a levegőért! - meséli Pannika, miközben cigarettát kotor elő, s nagy élvezettel rápöffent.- Biztosan meg is szorongatta a derekadat, vagy tán még lejjebb is. Most is az volt a szerencse, hogy itt voltam, mert amit ő mond, azt be is tartja. Ez olyan! A vén gazember! Vigyázz nekem vele! De nagyon, mert ha én valamit megtudok, hát jaj nektek! Különben is! Mi az a szádban? Milyen cigarettát szívsz te? Idáig ér, olyan hosszú! Te Panni! Hát ezt kerestem én itt az előbb a cigarettás pulton, miért nem szólsz, hogy te vetted el? A fene bele! Én meg már azt hittem, hogy ellopta valaki. Te, mert tudod, ez a Gáspár nemcsak vadásznak jó, de a szépasszonyokat sem veti meg. Te meg még azért igencsak szemrevaló, gusztusos falat vagy. De azért fél hatkor csak itt hagynálak, mert hatig át kell öltöznöm, hisz hallottad, megyünk vadászni.- Menjél csak, menjél! Engem nem lopnak el olyan könnyen. Gazsit meg a felesége elevenen nyúzná meg, ha valami huncutságot tudna meg róla. Jó vagy te nekem, vén bolond, nem kell nekem más. Csak vigyázz magadra. Majd tévézek. De, ha már alszom, amikor megjössz, ne költsél fel - mosolyog pajkos sejtelmességgel élete párjára Pannika. 14 XI. évfolyam 11. szám-2001. november
