Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - VERS, PRÓZA - T. Ágoston László: Katonadolog
intézetbe nem vitték. Nem tehetett róla, az volt a betegsége. Olyan ez, bátyám, mint a reuma... Mire kiürült a kancsó, a nap is lebukott a dombok mögött. A bóbiskoló gazdát lefektették az ágyra, ők pedig vidáman dudorászva, nevetgélve indultak vissza a táborba. A lány kiszaladt a kapu elé, onnét integetett utánuk a zsebkendőjével.- Ezt a hülye lányt akartad beújítani? - kérdezte a rádiós kissé sértődötten Szekértől. - Hiszen ez elmebeteg... meg hát ahogy kinéz... Már ne is haragudj, de...- No, idefigyelj, pajtás! - fortyant föl Szekér. - Te akartál mindenáron kupakolni, nem én. Azt hitted tán, hogy a papnéhoz viszlek, vagy a tanácselnök feleségéhez? A katona elégedjen meg azzal, ami jut neki! Ja, és köszönje meg!- Rendben van - szeppent meg a kis ember az emelt hangtól - de azért a kettő között van még néhány fokozat... Én akartam, igaz... Most már mindegy. Még jó, hogy nem jött össze a dolog...- Mi az, hogy nem jött össze? Megbeszéltem a csajjal, hogy valamelyik este kijön hozzánk, és hoz egy kanna bort is.- Hová? A lőtérre? Te teljesen megőrültél! - gyökerezett földbe Forrai lába.- Oda. Miért, tán nem fér el?- Bizisten, elkaptad tőle a hülyeséget... És mi lesz, ha véletlenül mégis kapunk egy ellenőrzést? Vagy ha netán kiszúrja a járőr az úton? Úgy hadbíróságra vágnak bennünket, hogy belefeketedünk... Erre nem gondoltál?- Hol voltál te tényleges, öcsi? - nézett rá fölényes magabiztossággal a góliát. - Az egészségügyieknél szolgáltál gyakorlóbábuként? Aranyapán, én...- Ne veszekedjetek, nem ér annyit az egész!... - szólt rájuk Berkes. - felejtsük el az egészet!- Eredj vissza, és mondd meg a csajnak! Végighallgatnátok, örömkatonák? Na végre! Ez a csaj itt nőtt föl. Úgy ismeri az erdőt, hogy az Isten katonája se tudja elkapni. Ha odajön, kivisszük a szalmakazalba. Tiszta sor? A száját befogod, a többi nem látszik a sötétben.- No igen - bólogatott Berkes de ha mégis fennakad valahol a hálón, és elmondja, hogy mi hívtuk? Vagy az apja följelent...- Nem tisztességes dolog ez - csóválta a fejét Forrai. - Az öreg elvonókúrán van, mi meg leitattuk...- Elmész a francba a nagy tisztességeddel! - fordult el Forraitól, s átölelte Berkes vállát. - Ha netán mégis elkapnák, mindenki láthatja, hogy elmebeteg. Te kinek hinnél: három jólfésült öregkatonának, vagy egy szexmániás őrültnek? Nem szabad túlkomplikálni a dolgokat, gyerekek! A napok gyorsan peregtek. Semmi rendkívüli nem történt a lőszerraktárnál. Megszokták a szarvasok meg a vaddisznók neszezését is. Egyedül az ellenőrzésektől kellett tartaniuk, nehogy éjszaka alvás közben meglepje őket valamelyik álmatlanságban szenvedő tiszt. De nem lett volna Berkes igazi szerelő, ha egy jelzőcsengő felszerelésével meg nem oldja ezt a gondot is. A biztonság kedvéért egyiküknek mindig kint kellett aludnia az udvaron, hogy azonnal reagálhasson a csengőszóra. Szekér nagyvonalúan megbocsátotta minden bűnüket, s akkorákat nyújtózott a vaságyon, majd összeroskadt alatta az özönvíz előtti fekvő alkalmatosság. Csupán az idegesítette, hogy a lány még mindig nem jelentkezett. Többször is megkérdezte a szakaszparancsnokot, nem történt-e valami rendkívüli esemény az útelzáróknál, de semmi. így hát bizakodott, hogy sikerül a terve. Nem is annyira a nő, hanem inkább a parancsnoki tekintély miatt. 28 XI. évfolyam 7. szám—2001. július
