Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - KÖNYVSZEMLE - Kaló Béla: W. B. Y.
^Kaló ^éla W. B. Y. Ha vén leszel, s álmatag, s hajad ősz, S tűznél tűnődsz, ó tedd le könyvedet, Lassan betűzd, s arcodról réveteg Mereng, mi lágy volt s mostan ámy-redős. Bums, Bums! - kiáltasz föl, de nem, ez erősebb szín, keményebb vérvonal, Yeats, a baljós, a luciferi (igen, mert fénythozó), az ír, a kelta, a gael-angol, „Only one who loved her pilgrim soul” - s zarándok lelked egy szerette csak (Kardos László átültetésében) - de hallga csak Erdődi Gábort: Csak ő imádta zarándok szíved S bús arcodnak változásait. Yeatsről, s megszállott magyar fordítójáról van most szó, arról az Erdődi Gáborról, aki Dylan Thomas, az Arthur-mondakör, s a kelta-mondavilág nyomába eredt, s mint ilyen The Magician’s Nephew”, a varázsló unokaöccse (mint az ismert oeuvre-ben), sőt több varázsló unokafivére, s magyar átálmodója William Butler Yeats válogatott versei A költő esdeklése címmel a napokban jelentek meg az Új Mandátum Könyvkiadónál, kellemes paperback kötésben, elfogadható áron. Aki az ezoterikust keresi Yeatsben, az téved. Aki az irracionálisát látja csupán, az rajtaveszt, hiszen az ír óriás, az óriás ír a mítosz, a modem huszadik századi mitológia olyan alakja, mint a hellén, a mezopotámiai, az ind névtelen, vagy nevezett költő, akár az alig-közelmúltból a német Friedrich Nietzsche (heurisztikus élményű verse, az Ecce Homo: Ja! ich weiss, woher ich stamme! /Ungesättigt, gleich der Flamme /Glühe und verzehr’ich mich.- Úgy van! Tudom, honnét jöttem! /Telhetetlen láng-gyönyörben égek, izzók, pusztulok. — Szabó Lőrinc, s akkor gyorsolvasásban Weöres Sándor A kő és ember-e.) D lehet Komjáthy Jenő is, honi példánál maradva: Szívembe hordom én a lángot/ Szívembe hordom a napot: /Óh gyújtsatok rokon világot! /Én látok, ti is lássatok! Az asszociációs erő, a mitikusság, a mítosz immanens benső ereje. Izzás és égés - a homály burkában (talán egy Krisztus -Szentlélek - Dionüszosz - Prométheusz - Zoroaszter képzet-vonal). Yeats ma már talán megfejthető, vagy csaknem az. De kell-e végérvényesen a szimbólumokat megfejtenünk és felfejtenünk, amelyek alighanem az alkotó benső sajátjai. A komparatisztika talán úri huncutság, de nézzünk egy pregnáns példát: Léda és a hattyú 108 XI. évfolyam 7. szám—2001. július
