Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Rácz J. Zoltán: Művészetek az ember szolgálatában
Qácz J. Zoltán ax, vm/wr- áx<}/<jf<í/aMÁcm Bevezetés Ha megállunk egy-egy alkotás előtt, nehéz dolgunk van a tekintetben, ha meg kell ítélnünk, hogy valóban maradandó művészi alkotást látunk-e vagy sem. De nem jobb a helyzet irodalmi mü, vagy zenei alkotás esetén sem. Mert nem áll semmiféle eszköz a rendelkezésünkre, amely ítéletünket csalhatatlanul alátámasztaná. Sem hosszmérték, sem súlymérték, sem egyéb mérték. Akkor mégis, milyen esetben mondhatjuk egy tárgyra, hogy ez művészi alkotás, míg egy másik tárgy nem az. A művészi alkotás legfőbb ismérve, hogy kódolt üzenetet hordoz. Ez az üzenet teszi lehetővé, hogy ma is értjük, és gyönyörködhetünk, a sok ezer évvel ezelőtt élt mesterek munkáiban, szobraiban, képeiben, irodalmi alkotásaiban. Mert az emberiség emlékezete nem őrizte meg azoknak a mestereknek a műveit, amelyek nem hordoztak számukra valamilyen értékelhető üzenetet. így maradhatott fenn évezredek viharai közepette is a sumér Gilgames-eposz, a finn Kalevala. De az emberiség emlékezete képes volt megőrizni évezredeken keresztül azokat az alkotásokat is, amelyeket ma az ókor hét csodájaként szokás emlegetni, s amelyek nagyrészt elenyésztek. Ki tudná megmondani, hogy milyen is volt valójában Szemirámisz függőkertje. Az a körülmény, hogy századok, sőt évezredek után is értjük az egykor élt mesterek müveiben kódolt üzenetet, azt jelenti, hogy az emberiség nagyon korán kialakította a maga archetípusait, tehát alaptípusait, amelyekbe belekódolhatták az egyes korok eszmerendszerét. Az egyes művek kódrendszereinek megfejtése nem mindig egyszerű feladat, mert nem mindig csak az írást kell elolvasni, hanem ismerni kell az adott kor társadalmi viszonyait, és vallási szokásait is. E tekintetben még nagyon sok műalkotás vár megfejtésre. Ahhoz, hogy jobban megértsük, mik is azok az archetípusok, hadd említsek néhány példát. Gondoljunk Oidipusz király, Elektra vagy Prométheusz történetére, melyeket a görögöktől vettünk át, és amelyek az egész történelmünk során végig, más-más alakban bukkannak fel. Néhány példát említsek megint: William Shakespeare Elektra történetét írta át Hamlet címmel. A Prométheusz-monda elemeit viszont megtaláljuk Zarathusztra és Jézus legendáriumában. A művek azonban nem légüres térben keletkeznek. Egy-egy műalkotás szoros összefüggést mutat az adott társadalom gazdasági, technikai, kulturális színvonalával. (Johann Sebastian Bach muzsikája aligha keletkezhetett volna az ókorban, vagy a koraközépkorban.) 1. fejezet: A művészetek bölcsője A művészetek megjelenése itt a földön egyidős az ember megjelenésével. Kialakulását három tényezőnek köszönhetjük: A természet Az ember meglehetősen korán észrevette, hogy őt a Teremtő egy óriás forgószínpad kellős-közepébe helyezte. Nappalok és éjszakák váltakozásai a napfelkelték és naplementék tűzijátékai bizonyára elgyönyörködtették. Fények és árnyékok állandó Új Hevesi Napló 45
