Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Zimányi árpád: Nyelvművelésünk az ezredfordulón
A várható robbanásszerű fejlődésre hazánkban is föl kell készülni, és a nyelvi tervezésnek erre is ki kell terjednie. Sajátos és egészen új terület jelent a szakemberek számára az Európai Unió fellépésével, a közigazgatásával és adminisztrációjával kapcsolatos fogalmak pontos megnevezése, a terminológia, valamint az egyértelmű fordítás, különösen a jogi nyelvben. Az együttműködő országoknak elemi érdekük a nyelvi kompatibilitás kialakítása. Az eddigiekben vázoltak egyértelműen mutatják, hogy mind sürgetőbbé vált a magyar nyelvstratégia céljainak és elveinek megfogalmazása. A nyelvi tervezés előkészítésének felelősségteljes feladatát a Magyar Tudományos Akadémia vállalta, melynek elnöke, Glatz Ferenc tíz pontból álló téziseket adott ki. Az egyes tézisek címe, témája a következő: 1. A jövő Európájáról. 2. Az anyanyelv kettős funkciójáról. 3. Az informatika korának kihívásairól. 4. A polgár versenyképességéről. 5. Az állam feladatairól. 6. Az anyanyelv korszerűsítéséről. 7. A nyelvápolás programjáról. 8. A tudományos kutatásról. 9. Az idegen nyelvek tanulásáról. 10. A többségi és a kisebbségi nyelvi kultúrákról. - Közülük most azt a kettőt emeljük ki, amelyek a kis népek vagy kis nyelvek számára fontos gondolatokat tartalmaznak. Az anyanyelv kettős funkciójáról: Az anyanyelv a társadalmi érintkezés legáltalánosabb eszköze, a társadalmi, technikai-kulturális fejlődés tükre, és ekként folytonos korszerűsítésre, karbantartásra szoml. Ugyanakkor az anyanyelv a nemzeti- szokásrendi hagyományok őrzője, a nemzeti azonosságtudat letéteményese. Az anyanyelvi érintkezés a jövő Európájában is általánosan elfogadott lesz. Ez képezi az oktatás, a törvények, a szépirodalom nyelvét és a helyi emberi-társasági érintkezés általános eszközét. A polgár versenyképességéről: Az anyanyelv korszerűsítése és a nyelvi képzettség erősítése a polgár versenyképességének feltétele a jövő világgazdaságában és egyetemes kultúrájában. A kis nyelvi kultúrák tagjai könnyen hátrányba kerülhetnek a nagy nyelvi kultúrákba született egyénekkel és közösségekkel szemben. Ezért mindent el kell követni, hogy a kis nyelvi kultúra tagjai minden szakmában, a köznapi élet minden területén korszerű anyanyelvi érintkezési eszköz birtokában legyenek. Az anyanyelvi hagyományok őrzésének, korszerűsítésének kérdése ezért társadalmi és gazdasági kérdés is. A megvalósítandó tennivalókat az Akadémia elnöke cselekvési programban foglalta össze, melynek főbb feladatai vázlatosan: 1. Új magyar nyelvújítás; a szakmai nyelvek gondozása. 2. A szótárirodalom korszerűsítése, fejlesztése. 3. Az oktatás kiemelt helyzete. 4. Az idegennyelv-oktatás ügye. 5. Nyelvművelő program (többek között az alábbi részterületekkel: alkotmány, jogszabályok, tömegkommunikáció, közélet, valamint a társadalom mozgósítása). Mindezekből kitűnik, hogy a megújult magyar nyelvművelés vagy immár nyelvstratégia és nyelvpolitika évtizedekre, sőt generációkra szóló feladatokat fogalmazott meg. A tervek megvalósítása az új évezred elején a magyar társadalom és a nyelvészek közös ügye. 44 XI. évfolyam 5. szám — 2001. május
