Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes őstörténetünk III.
azokat elfoglalja. Bizánci foglyai közt van a települések kormányzója, aki a császári ház tagja. Ügek fia ekkor nősül meg. Van egy császári oklevél a St. Denis-i papiruszon, amely hivatkozik a császári szinten létesített turk-bizánci kapcsolatokra. Ennek a Nagy Sándor Kászonnak hitelt adva Álmos feleségül veszi a foglyul ejtett kormányzónak a lányát, aki mint a császári ház tagja személyesen kéri apja szabadon bocsátását. Ennek a Mária hercegnőnek Kijevben született első fia, Árpád, aki tőle tanult meg görögül, és a császári ház tagjának számított és dux címe volt. Annak ellenére, hogy a bizánci császár volt a legfőbb egyházi személy, és egyik fő feladata volt a térítés, Dentumagyaria népét soha sem nevezte pogánynak, és megtérítésére semmiféle intézkedést nem tett. Bizánc felfedezhette a szabir magyarság istenes hitében a jézusi tanítások doktrínáit. Álmosnak a bizánci házba való benősülését ellensúlyozta, amikor Constantinushoz sikerült kazár származású leányt feleségül szerezni. Innen származhat turk-ellenessége, az a beállítás, hogy ez a honfoglalás üldözött és szerencsétlen nép menekülése volt. Árpádról csak annyit tudunk, hogy fiai Levente, Tarhos, Üllő és Jutás voltak. Zsolt nevű fia 20 évvel később született, és Árpád második felesége viking hercegnő volt. Az eddig féltve őrzött Kijevet elhagyván híres kovácsipara így került a vikingek őrizetére és kezelésébe, de a tarjánok nagy része ott maradt, hiszen 100 év múltán még Géza fejedelem is onnan kapja a mágikus kardokat. Badinynek eltérő véleménye van a honfoglalás útvonaláról is. Szerinte a Verecekei-hágón lovas hadsereg át tud kelni, de meredeksége miatt teherhordó szekerek nem, hiszen tengerszint feletti magassága 700 méter fölött van. E sorok írója kétszer is áthaladt ezen a híres úton. Mivel a környező hatalmas dombság is magasan fekszik, e hágó meredeksége nem is oly szembetűnő, hiszen a honfoglalás előtt is kereskedelmi átjáró lehetett, ahol szekerekkel megrakott árukkal közlekedtek. Szerinte a magyar nép zöme nem a Kárpátok hágóin, hanem a Havasalföldre nyíló Vöröstoronyi szoroson kelt át Erdélybe, és a hagyomány szerint csak Árpád fia, Levente lelte ott harcosaival hősi halálát, az átkelést megakadályozni akarók ellen. Badiny meglepő felfedezése még az esztergomi királyi palota XII. századi építése ellenében keletkezését, illetve egy részét avar korúnak, i.u. 602-re teszi, és az építést, a mai kápolnát is eredetileg uralkodói székhelynek minősíti, bizonyítva a legrégibb freskóréteg, az oroszlános kozmológikus jellege után. Isten malmai lassan őrölnek. Badinynek, illetve azoknak, akikre hivatkozik, lehetnek tévedéseik, hiszen gyarló emberek vagyunk. De vannak biztató tények. A miskolci egyetem bölcsészeti karán létrehozták a régóta áhított Ókori Közel-keleti és Sumerológiai Tanszéket. 1998-ban megjelent Marton Veronika ,A sumir kultúra története" c. könyve Badiny lektorálásával, amelyben bizonyossággal állapítja meg: „Kaspi-Aral térségből, a vízözönt túlélő, al-U-baid-i, Arattából az Uruk-i és a Kárpát-medencéből a Jemdet Nasri emberrajok együtteséből jött létre a SUMIR nép, amely létrehozta a sumir kultúrát, amelynek ékírásos jeleivel kezdődik Kr.e. 3500 körül az írott forrásokra támaszkodó történelem.” Felsorolja ennek a történetét, vízözön előtti királyait és az utána következő 10 dinasztiát, az uralkodók megnevezésével, és az utánuk következő birodalmak rövid históriáját, szól a szumir utódok vándorlásairól, Mezopotámia kultúrájáról, vallásáról és Új Hevesi Napló 55
