Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes őstörténetünk III.
mitológiájáról. Igen figyelemre méltó, hogy feltárja a sumér és magyar kultúra azonos vagy hasonló elemeit. 1999-ben jelent meg Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája (Gyeretyán országa) c. könyve reprint kiadása, amelynek az első megjelenési éve 1942. Bakay Koméi írja előszavában, hogy őt a hivatalos, ún. mérvadó történészek méltatlan és súlyos vádakkal illették, dilettánsnak és műkedvelőnek titulálták, mindezt erősen kifogásolhatónak ítélték. A könyvben a honfoglalás idejében a Kuma folyó mellett földre és Magna Hungáriába menekült szétszakadt magyar nép e részének történetét tárja fel a római vatikáni levéltári kutatásai alapján, a pápai bullák elemzésével, Julianus és a téritő ferences és dominikánus missziók történetének a feltárásával, az 500 éven át ott élő magyarság életével egészen addig, amíg Timur-Lenk-Tamerlán tatár kán seregei ezt a népet is szét nem zúzták. De bőségesen ismerteti azoknak az ott megfordult európai és magyar utazóknak beszámolóit e földről és Madzsar hatalmas városnak a romjairól. Méltatlan történészeink el is hallgatták ezt a művet úgy, hogy eddig csak Julianus hézagos híradásairól volt tudomásunk. Őstörténetünk nem reménytelen. Egyre sokasodnak az évről-évre feltáródó történeti és régészeti, antropológiai, népzenei, stb. adatok, bár meg kell említenünk, hogy a finnugorizmus bűvöletében élő nyelvészeink a sumirokról szóló közléseket hitetlenséggel, olykor gúnyolódással fogadták, történészeink és régészeink közül eddig szinte senki be nem dugta az orrát Etelközbe, Kijevbe, a Kaukázusba, a Meótisz vidékére, pedig ott még gazdag anyag várható a feltárásra. A forrásaim felsorolásából látható, hogy azok szinte kizárólag a kilencvenes évek második felében jelentek meg, s valószinűleg kisebb példányszámuk miatt ma már alig hozzáférhetők, legfeljebb egyetemi könyvtárak kölcsönzik. Badiny Jós Ferenc: Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig. Bp. Orient Press, 1996. Az Istar-Gami oroszlánok titka. Bp. Inter Leones Kvk. 1997. Káldeától Istar-Gamig I-III. Bp. Orient Press Kvk. 1997. Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája (Gyeretyán országa) Reprint kiadás, Bp. 1999. (Csutorás és Tsa Kft. Nyíregyháza) Kiszely István: A magyarok őstörténete. Bp. 1996. Márton Veronika: A sumir nép története. 1998. (Miskolci Bölcsész Egyesület) Dr. Padányi Viktor: Dentumagyaria. Bp. 1996. Varga Zsigmond dr.: Ötezer év távolából, Debrecen, 1942. lttÓ§5Ó Különös érzés volt a fenti írást közzéadni. Már mikor kézhez vettem, tudtam, hogy nagy viták fogják övezni, s hogy a „fínnugrászok” részéről heves támadások fogják érni, úgy a szerzőt, mint a kiadót. Tudom, ha már nem élnének a hajdani rossz beidegződések, nem is lenne szükséges ezt a magyarázatot fűznöm hozzá: a szerzők szabadon, cenzúra és szerkesztői irányítás nélkül írják azt, amit írnak. Normális körülmények között ennek minden lapnál így kellene lennie. Nem minden szerzőnek minden írásával értek egyet, de a világ attól kerek, hogy a másik fél is meghallgattatik. Ebben az esetben viszont hajdani atyai jó barátom, Besenyő Sándor emléke előtt kívántam tisztelegni, aki épp ezt a területet kutatta, és élete alkonyán nem tudta kire hagyományozni kutatási eredményeit. Irodalmi érdeklődésű lévén, nem vállaltam magamra a további kutatásokat, így sokáig bántott a lelkiismeret hajdani mulasztásom miatt. Talán a Bécsben felhalmozott, értékes gyűjtemény 56 XI. évfolyam 3. szám —2001. március
