Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: Napló 2000, Világ papagája
qMi/M-2000 Március 15-én koszorúzni voltam a Petőfi téren. Lehangoló ünnepség volt, gyengécske szónoklattal, unalmas katonazenével és üvöltő, ágáló szavalattal, mely sértette minden normális ember hazafias érzéseit. Meglehetősen rossz hangulatban igyekeztem hazafelé, azaz a legközelebbi buszmegálló felé, és többször kellett kerülgetnem, előzgetnem az előttem lődörgő embereket, csoportokat. Többek között kikerültem egy hungarista csoportot is, mely fekete ruhás, kopasz fiatalemberekből és pár miniszoknyás fiatal lányból állt, és akiknek minden koszorúzási akciója már évek óta annyi, hogy kivonulnak, lecövekelik magukat a Petőfí-szobor közelében az Árpád-sávos zászlójukkal és figyelik az eseményeket. Néhányszor felfigyeltem már, micsoda gyűlölet csap ki belőlük, ha meglátnak, és ezt soha nem értettem, mert nem fedeztem fel magamban olyasmit, ami bárkinek a magyar érzéseit ingerelte volna. Most se volt ez másként. Szólni sose szólnak hozzám, de sose tudunk egy barátságos pillantást váltani egymással, mert hiszen én elítélem az új fasizmust. Mikor a buszmegállóhoz értem (a színház előtt), megálltam és várakozni kezdtem. A hungarista csoport ekkor a volt pártház elé vonult, csoportképhez felsorakoztak, kibontották a zászlóikat, majd hangoskodva fényképezkedni kezdtek, röhögtek, láthatóan jól szórakoztak saját magukon. Mikor ezzel végeztek, feltekerték a zászlót, és a zászlóvivők eltűntek a hajdani pártházban. Döbbenten figyeltem, mit keresnek ott, és egy pillanatra az villant át az agyamon, hogy esetleg valami provokációra készülnek az elvtársak ellen, de semmi. Mint aki jól végezte dolgát, távoztak onnan, zászlók nélkül. Ekkor értettem meg, miért a gyűlölködő tekintetek kereszttüze, ha bárhol is szemtől-szembe találkozunk Kik ezek a gyerekek, akik csupán egy látszat-showt produkálnak, melynek során lefilmezik őket és minden kábelcsatornán látható, micsoda fasiszta fészek is ez az Eger...?! Szóval ezt a felháborító műsort művelik minden évben, és rajtam kívül még egyetlen ember se figyelt fel erre az egyszerű evidenciára. Ergo Egerben nincs semmiféle szélsőjobboldali tömörülés, csak ez a műbalhé van. Az idei év bővelkedik az időjárási meglepetésekben. Igen hideg telünk volt, ami meglehetősen gyorsan múlt el, majd jött egy hűvös tavaszkezdet, ami után hirtelen kánikula lett. A kánikula eltartott egy jó hónapig (április közepétől május közepéig), majd a fagyosszenteket szinte észre se vettük. Csupán pár napos hűvös idő volt a hónap közepe táján, majd újból visszajött a kánikula. Aztán kellemetlen hideg lett, az utolsó fagyosszent, Orbán ismét hűvöset hozott. Május vége kellemetlen, hűvös, szeles idővel telt el, majd június eleje is ilyen volt. De ez csak pár napig tartott, és ismét visszatért a kánikula. A meteorológusok meleg, száraz nyarat jósolnak hosszútávon. Az a masszív esős front, ami nekünk lett szánva a nyárra, most Amerika keleti partvidékén kóborol és okoz óriási esőzéseket, árvizeket, tornádókat, miegyebet. Nálunk az Atlanti-óceán felől jövő ciklonok határozzák meg a legmarkánsabban az időjárást. Épp ezért nincs kizárva, hogy hamarosan ismét beindul egy újabb légmozgás, ami ciklonokat kerget Európa felé. Csak kibírják a gátjaink! Fazekas Mihályt, Arany Jánost és Márai Sándort olvasgattam mostanában esténként. Szeretem a verseiket. Márairól írni készülök az évforduló kapcsán, igaz, attól függetlenül is. Nem elég, hogy megfosztották tőle az irodalmi köztudatot a kommunizmus idején, ráadásul még az utókor számára is hamis képet festenek róla. Fazekas pedig egyszerűen kiment a divatból Csokonaival együtt, mármint ami a színészek versmondó odtuvauu/U Q/tbujfdo/na 14 XI. évfolyam 3. szám — 2001. március
