Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - KÖZÉLET - Szirmay László: Afrikai Leó és a mohácsi vész
(Medici) pápa (1522-23) fogadta keblére és a Vatikán szolgálatába. Őt rövid ideig V7. Adorján (1523) pápa követte. Ez a sovány, kopasz, unalmas, takarékos pápa, spanyol inkvizíciós múltjával nem volt népszerű, és Leó csaknem kiesett a Vatikán kegyeiből, de Adorján korai, kissé gyanús halála után egy másik Medici, VII. Kelemen (1523-34) foglalta el a pápai trónt, folytatva X. Leó politikáját. 7. Ferenc francia király és a Vatikán, a közös szorongattatásban egymás szövetségére találtak. 1525-ben a király követei Isztambulban jártak, és kérték a törököket Magyarország megtámadására. Ez, amint remélték, levette volna V. Károly Eszak- Olaszországból jövő, a Vatikánt fenyegető veszélyt. A fegyverek és i diplomácia egyelőre egyenlő eséllyel küzdöttek. 1524-25 igen jelentős esztendő volt, V. Károly nem tudta elfoglalni Marseille-t, miközben a Vatikán Paviában (Lombardia) tárgyalt a török követtel I. Ferenc jelenlétében. A Vatikán részéről Guicciardini bíboros és Leó, török részről Harun pasa. Mit ad a véletlen, Harun és Leó sógorok, hosszú évek óta nem látták egymást! A megértést azonban nem akadályozza az, hogy a vallás ellentétes pólusán álltak. A török terjeszkedni akart, és a Vatikánnak nem állt érdekében ezt megakadályozni. (Hja, nem úgy, mint Hunyadi János idejében, mikor Róma Bizánccal akart egyesülni!) Úgy vélték, hogy Magyarország Habsburg-tartomány, hiszen II. Lajos V. Károly sógora. Sebtében, 1526 májusában, VII. Kelemen, I. Ferenc, majd Milano és Velence városok között Szent Szövetség alakult, de ugyanekkor V. Károly egy Colomra nevű renegát bíborossal szövetkezett. 1526. augusztus 29-én, az előrenyomuló törökök győzedelmesek voltak Mohácsnál. II. Lajos állítólag menekülés közben elesett, a trón Ferdinándra szállt, spanyol mintára. A Habsburgok szerencséje volt ez, vagy I. Miksa előrelátása, vagy valami más is...? A törökök mind a mai napig nagy érdemben tartják a mohácsi győzelmet. Isztambulban, a hadi múzeumban, a belépő látogatónak rögtön szemébe ötlenek a kiállított, Mohácsnál zsákmányolt zászlók és győzelmi trófeák. A Vatikánban, lelkiismeretük megnyugtatására, hogy a pápaság „pogánnyal” szövetkezett egy keresztény állam ellen (amelyik talán még pogányabb volt), csak felsóhajtottak: ez Isten akarata volt. Rómában enyhülést vártak Mohács után, de V. Károlyt már nem lehetett megállítani. Észak-Olaszország felől 30.000 spanyol, de főleg szász és bajor, sovány, rongyos, „isteni missziótól” megrészegült tömeg tört Róma felé, hogy a pápát megbüntessék a kereszténység megrontásáért. A Vatikán reménye, hogy a hős Giovanni Medici, a jól szervezett, de kis számú Fekete Sereg vezére, majd megmenti Rómát, kudarcba fulladt, Giovanni halálos sebet kapott, a sereg szétbomlott, Róma védtelen maradt. A zsoldosok közben megsarcolták Bolognát és Firenzét, Róma felé tartottak és Luthert akarták a pápai trónra; a pápa az Angyalvárba, menekült. V. Károly követet küldött a pápához, amire VII. Kelemen igen nagy váltságdíjat fizetett, de ez már mit sem segített. Legyen itt néhány sor, Afrikai Leó emlékirataiból: „1527 májusában Rómát a legborzalmasabb módon feldúlták, a monostorokat kirabolták, a szerzeteseket levetkőztették és korbáccsal kényszerítették, hogy a kereszt előtt a sátánt imádják, apácákat a templom oltárán erőszakoltak meg, hogy utána megfojtsák őket, a könyvtárakat felégették és minden házat kiraboltak." (Mi, magyarok, mintha már láttunk volna ilyet...) A pápát védelmező 147 svájci gárdistából csak 12 maradt életben. A Vatikán nagy vesztes lett, de az igazi vesztes Magyarország maradt. Ha fellapozzuk a történelmet, V. Károly előtt 410-ben Alarik és a vizigótok, 455- ben Geiserik és a vandálok dúlták fel Rómát. 452-ben Attila I. Leó pápa kérésére megállt 72 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
