Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - KÖZÉLET - Szirmay László: Afrikai Leó és a mohácsi vész
a magyar trón, spanyol mintára Ferdinándra szállt. Vele a magyarság egy rendkívül ügyes hazátlan dinasztia birtokába került. Érthetően Don Juan és II. Lajos halála a Habsburgok kezére játszott: véletlenül...? Az európai színpad, a XVI. század elején A török és a spanyol a két legkiemelkedőbb nagyhatalom a XVI. század elején. Európai történészek a törököket mint félbarbár népet könyvelik el, de hiteles adatok szerint ez nem áll, többek között orvostudományban és technikában felülmúlták az európaiakat. Konstantinápoly meghódítása (1453-tól Isztambul) komoly aggodalommal töltötte el az európai uralkodókat. Itt a legnagyobb ismert kaliberű ágyúkkal törték a falakat. Nota bene ezt egy Orbán nevű magyar öntötte, mivel a magyar királynál nem kapott „állást”. A törökök Észak-Afrika felé hódítottak, ahol hasonló vallású, de másfajú népek éltek és a Balkán felé, ahol hasonló fajú, de különböző vallású, bolgár, kun, besenyő és északra magyar népek telepedtek le. A fegyelmezett és fanatikus törökök Európa urainak indultak, de rövidesen a nyugati országok hajózási tudománnyal és puskaporral, mint az Apokalipszis fehér lovasai, zsákmányoltak és gyarmatosítottak, több ország, különösen Anglia mérhetetlenül meggazdagodott. Spanyolország hatalma Amerika felfedezésével kezdődött (1492) és V. Károllyal érte el tetőfokát. Anyai nagyapjától, II. Ferdinándtól a spanyol trónt örökölte, Dél- Olaszországgal és a Földközi-tengeri szigetekkel. Ehhez járultak a dél-amerikai gyarmatok, az onnan befolyó óriási zsákmány (a konkvisztádorok révén), apai nagyapjától Hollandiát és Ausztriát és házassága révén Portugáliát, amit csak fia, II. Fülöp tudott kamatoztatni, 1581-ben elfoglalta Portugáliát, de a család csak 60 évig tudta tartani. Nem csoda, hogy V. Károly arannyal meg tudta vásárolni a Német-Római császárságot. Becsvágya hatalmával nőtt. Spanyolországgal és Hollandiával harapófogóba kapta Franciaországot, I. Ferenc francia királyt élet-halálharcra kényszerítve. Eleinte kacérkodott a Vatikánnal, de végül is német protestánsok oldalára állt és a pápaság létét is fenyegette. A fegyverek, a diplomácia és a hitélet összevisszasága végül is Magyarországon és a Vatikánon csattant. V. Károly 1556-ban meghasonlott, lemondott és kolostorba vonult. A hitéletben a fényűző és bőkezű firenzei Medici család uralta a Vatikánt, alatta érte el a reneszánsz a fénykorát: festők, szobrászok, művészek, a Szent Péter Bazilika és megannyi más. Ehhez sok pénz kellett, amit nem mindig a hitélet nemes útján szereztek be. Németországban Luther szelleme kezdett hódítani. A pápai fényűzés jó táplálékul szolgált felemelkedéséhez és kezdte Rómát kíméletlenül támadni. Az ellenségeskedést csak súlyosbította a pápa rendelete, hogy „indulgenciát” (bűnbocsánati papírokat) árusítsanak az amúgy is leszegényedett németeknek. A pápa végül is kiközösítette Luthert, ami csak olaj volt a tűzre. Mohács és Róma feldúlása A Vatikán tisztában volt az őket fenyegető veszéllyel, és felötlött a gondolat, hogy V. Károlyt egy másik nagyhatalommal, a törökkel ellensúlyozzák. Hiányzott azonban egy intelligens személy, aki a török nyelvben és a diplomáciában járatos. Ezt megtalálták Afrikai Leó személyében. Leóval elrablása után igen jól bántak, amit ő hűségével és odaadásával fizetett, vatikáni személyeket tanított és képezett a közel-keleti nyelvekre és szokásokra, köztük a Vatikán követét, Guicciardini bíborost is. Afrikai Leót X. Leó Új Hevesi Napló 71
