Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Széplaky Sándor: In memoriam: Klebelsberg
Kultúrpolitikusi nagyságát főleg az iskola, a tanító- és tanárképzés reformjai igazolják. Nem volt olyan iskolatípus az óvodáktól az elemi, a polgári, a közép- és s szakiskolán át egészen az egyetemig, ahol mélyreható változások nem következtek volna be. Modernizálás és demokratizálódás jelszavát igyekezett valóra váltani az oktatásügy egyre világosuló berkeiben... Az oktatás feltételeit az iskolaépítés programmal is biztosította. A húszas évek közepén 3 év alatt 5000 tantermet építtetett tanítói lakásokkal kiegészítve és főleg a tanyasi iskolahálózat építését karolta fel, mert az Alföldön uralkodó szellemi szegénységet - az analfabétizmus itt jelentkezett a legbántóbban - akarta felszámolni. Kortársai Klebelsberget némi iróniával az első magyar „sportminiszternek” nevezték el, jogosan, hiszen majdnem 10 éves minisztersége alatt a tudományos életet szervező és irányító munkája mellett maradt még energiája, hogy a testnevelésügyet felkarolja és támogassa. A tudós tanárokat is meggyőzte arról, hogy jó magas szintű tanulmányi eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárulhat a sport, a testedzés. „Jól tudom - írja -, hogy itt is szemben fogom találni magamat az elméleti pedagógusokkal, akik máris csóválják fejüket, hogy az ifjúság túlságosan rákapott a sportra. Nekem nem eszményem a szűkmellű szemüveges gyermek, aki naphosszat könyve fölé görnyed, és akinek fejletlen mellkasában ... hamarosan fészket rak a tuberkulózis halálmadara. Egyébként nem hiszem, hogy az angol nép kultúrájának megártott volna a sport. A kultúra és a sport között a valóságban nincs ellentét, az ellentét hiedelme legföljebb olyan koponyákban él, amelyeket vaskalap fed. ” Azt a tanulságot vonta le a történelemből, ha egy ország valamilyen ok miatt nem tarthat fenn megfelelő létszámú hadsereget — pl. a trianoni békeszerződés csak 35 000 főnyi katonaság meglétét engedélyezte -, a fiai elpusztulnak, és így kialakulhat egy polgári, kényelmes, kényeskedő életstílus, amely mind a minőségi sport, mind a nemzet halálát jelentheti, Ezért is karolta fel a sport eszményét, és ezen belül is az iskolai testnevelést. Megszüntette a tomatanítási címet és helyette a testnevelő tanár elnevezést rendelte el. Kötelezővé tette a középiskolákban a játékdélutánokat és a 3. testnevelésórát. A miniszter - aki a középiskolában testnevelésből gyengébben szerepelt, mint az elméleti tárgyakból, hiszen vékonydongájú, gyenge fizikumú gyermek volt, akit osztálytársai azért sem vertek meg, mert féltek, hogy sírva fakad” - lett a magyar sport mecénása, anyagi és erkölcsi támogatója. Az olimpiákon való szereplést azért tartja fontosnak, „hogy nemzeti jelentőségünk tudatát a világ közvéleményébe még jobban belevigyük.” A Magyar Olimpiai Társaság - 1932-ben alakult meg - elnöke lett, azzal a céllal, hogy az 1936-os berlini olimpiára a szakszerű felkészítés a versenyzők és edzők számára is biztositva legyen. A tervszerű munkának meg is lett az eredménye, mert az olimpián 10 aranyéremmel és a többi értékes helyezéssel együtt hazánk a világ összes nemzetei között a 3. helyen végzett. A nagy győzelem - ezt a nemzet minden rétege elismerte .- a sportminiszter posztumusz elégtétele. Erre a részterületre is igaz Kormos Gyula megállapítása, amely így hangzik: „Klebelsberg nem a pillanatnak, hanem a messze jövőnek dolgozott. ” A zene szeretete áthatotta egész életét. A komolyzene hallgatása művészi élményként jelenik meg életében. Az ének-zene tananyag korszerűsítése oktatási programjának szerves részét képezi. A miniszter a zeneszerzőket pályadíjak kiírásával arra ösztönözte, hogy maradandó müvekkel gazdagítsák a magyar és az egyetemes zenekultúrát. Egy ilyen pályázat eredményeképpen született meg Lockmányi Ernő Szegedi miséje. A szegedi 48 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
