Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - KÖZÉLET - Benkóczy György: Egri emlékek II.
Benkóczy György ii. Negyedikesek voltunk, amikor valamelyik diáktársunk elkezdett a második emelet ablakából zsebkendő négy sarkára kötött nehezékkel ejtőernyőt eregetni. Valóságos tízperci hóbort lett belőle, amit még tanáraink is elnéztek, mert kecses látvány volt, amikor a kis ernyők lefelé libegtek. Ötödik osztályos tantermünk a régi jezsuita épületszárnyban volt a tanári szoba és az igazgatói iroda mellett, az első emeleten. Ez az év azért nevezetes, mert ekkor szerkesztettem az egylapos Füllentő című kézzel írott diákújságot, amelyet később egy csúfondáros cikke miatt osztályfőnökünk betiltott. Újságíró hajlamom bizonyára apám hatása, akinek már 1910-ben jelent meg „Tárkányi Béla élete és költészete” c. műve és cikkei jelentek meg a budapesti Művészet és Ethnográfia nevű folyóiratokban A húszas években az Egri Népújságot szerkesztették Breznay Imrével, Eger híres történetírójával együtt. 1927-re, iskolája centenáriumára jelent meg „ Pyrker első tanítóképzője” c. műve, majd világháborús éveiről emlékezett meg „A tizes honvédek Galíciában” nevezetű könyvében. Már a harmincas évek elején „Heves vármegye vitézei” tetteit örökítette meg. Oszlopos tagja volt az akkori Gárdonyi Társaságnak. Itt kell megemlékeznem édesanyám kiváló finomsággal készült rajzairól és olajfestményeiről. Híres festőművész válhatott volna belőle, de tizenketten voltak testvérek és sem anyagi helyzetük, sem a nők hátrányos sorsa miatt még csak szó sem eshetett arról, hogy a képzőművészeti főiskolán fejlessze ki tehetségét. Grafikái és olajképei manapság is a családi otthonok féltve gondozott és kegyelettel őrzött díszei. 1896-ban létesül a Dohánygyár nagy, négy utcával határos négyzet alapú üzeme. Felénk eső kerítése járdáján gyakran sétálgatott Szmrecsányi Miklós bácsi. Az ő érdeme, hogy 1937-ben megjelent „Eger művészete” c. könyvében először gyűjtötte össze és dolgozta fel városunk főleg barokk nevezetességit. Ez persze már élete munkásságának összegezése volt. Jóval előtte az ő hatására is neobarokk stílusú épületek emelkedtek a városban. Beépült a vásártér is, itt jött létre Wälder Gyula műegyetemei tanár tervei szerint a polgári iskola és a pénzügyi palota. A mi iskolánkkal szemben emelkedett a posta modern, de homlokzatával szintén neobarokk épülete másokkal együtt. Személyesen Miklós bácsit sem ismertük mi, fiatalok, de legalább emberközelségben volt Szmrecsányi Lajos érsek úrral ellentétben. Személyesen soha, legfeljebb olykor díszes főúri hintóját láthattuk a Nagytemplomba menet, mert arisztokratikus visszavonultságban élt az érseki palotában. Annál gyakrabban nézhettük a kanonokok ájtatosságra robogó hintóit, akik dús ebédjük után gyalogsétával is megtehették volna a Nagytemplomba vezető rövid utat. Sokkal inkább tisztelem, becsülöm napjainkban Seregély István érsek urat, aki nem átall olykor hívei közé elegyedni, nem félve, hogy a főpásztori gyűrű leesik az ujjáról, és akivel magam is válthattam már néhány szót. Rendkívül becsüli Takács István matyó sorból kiemelkedett festőművészünket, akinek száznál is több templomi freskója között is kiemelkedő jelentőségű az egri Nagytemplom boltozatain látható színpompás alkotása, amelyet Korányi Józseffel alkotott. Apropó Korányi József! Többek között ő festette a mezőkövesdi Szent László templom boltozatos mennyezetén a legelső freskókat, amelyeket tönkremenetelük folytán 64 X. évfolyam 10.szám — 2000. október
