Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)

2000 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kaló Béla: Az Arbiter és az „egyszeri szellemi tünemény”, Kis magyar reflexió

visszafoglalta Buda várát. Szép lovas szobra ma ott áll a budai várban, de nemzeti szégyenünk, hogy még ma is jelennek meg hazánkban Görgeyt „árulóként” vádoló és megbélyegző írások.

Seggetek

1 Görgey Artúrnak ez a műve újabb kiadásban ma is hozzáférhető: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988.

2 Nyugat, 1912.1.473-477.

3 Nyugat, uo.

4 Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Osiris-Századvég, Budapest, I. kötet 7.

5 Nyugat, 1912. 473-477.

%/ó c3é/ő

<z& átoe//emi lilne/m.4n,y,

Petronius és Berzsenyi ürügyén

Intro verzió és extra vertáltság, démoni kettősség jellemzi az embert, úgy általában. Robbanékonyság, belső présben. Dichter, Dichtung, költészet, sűrítés, tömörítés, s - benne - minden, mi lehetséges.

A költő lehet dandy és lehet szublimált őserő. Lehet szemtanú, arbiter arcanorum, azaz a titkok tudója, választott bíró, arbiter elegantiae, pompamester, az elegancia ítélőbírája, mérték és lehet „egyszeri szellemi tünemény”, gazdálkodó vidéki magyar nemes és költő egyben.

Petronius és Berzsenyi.

Nézzük. Petronius:

Már megtörte az Ősz a tüzes ködfátylat a tájon s langyos gyeplőkkel fent Phoebus a Tél fele vágtat, elhullajtja haját a platán, s hervadt kacsok alján érett fürtjei számát olvasgatja a szőlő - ím! Mit az esztendő megígért, most itt van előttünk.

S akkor Berzsenyi:

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.

Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr.

Egy költőnek alig ismert római prózaíró, akinek Satyriconjából, vagy inkább annak alapján csinált Fellini filmet, s aki a legteljesebben írt az alkonyuló római birodalom viszonyairól, s akinek életéről vajmi keveset tudunk. Aki korának playboya volt, Oscar

50

X. évfolyam 10.szám — 2000. október