Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - KÖZÉLET - Sebestyán János: Nyugdíjas korúak az önkormányzatokban!
anyagi, szellemi és emberi értékeit. Az elmúlt évtizedek során át-meg átrajzolták ezt a századot a történelemkönyvek, de a térképek is. Háborúk voltak, melyek milliók pusztulását hozták. Rendszerváltások, ideológiák osztották meg az emberiséget. Ma már érezzük, hogy sokmindent másképp csinálnánk, ami tanulságul szolgálhat gyermekeinknek. A szomorú napok, a szenvedések, a tragédiák ma is mementóként kell, hogy figyelmeztessenek bennünket és utódainkat. De e század nemcsak szomorú eseményeket jelent, hanem a tudomány és a technika robbanásszerű fejlődését is. Jelenti a kultúra és a művészetek fejlődését, de az életformák változásait is. Árnyak és fény, jó és rossz egyaránt jellemezte ezt a végefelé járó évszázadot. Rajtunk, a múltból tanuló gyermekeinken, unokáinkon múlik, hogy milyen lesz a következő évszázad. Alakítói voltunk és vagyunk századunknak, annak a kis- és nagyobb közösségnek - családnak, településnek, országnak-, ahol élünk. Bízunk abban, hogy az életünkben elért eredmények példát és reményt adnak a holnaphoz. Manapság sok szó esik az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Felmerül a kérdés, hogy mit várhatunk ettől a csatlakozástól. Az életszínvonal emelkedésével ez biztosíthatja saját és gyermekeink jövőjét. Ez nemcsak biztonságot, hanem jobb életkörülményeket is jelenthet. Igaz, ma még csak 65%-a a magyar nyugdíj összege az Európai Unió országai nyugdíjasaihoz viszonyítva. Az árak pedig európai szintűek! A csatlakozás reményt ad ahhoz, hogy jobban élünk majd Magyarországon is. Optimizmussal, bizakodással, lelkesedéssel lehet csak előre menni. Ez bennünk, nyugdíjasokban még megvan. Vallom, hogy csak így lehet dolgozni és eredményeket elérni. Ebben adtunk és adunk még ma is példát a mai generációknak. Hiszen az önkormányzati képviselők között is van még 76 éves képviselő is. Köszönet és elismerés azoknak, akik önzetlenül magukra veszik idős társaik sorsát, képviselik az önkormányzatokban és a különböző bizottságokban. Mit hagyunk örökségül? A mai feladatunk egyetemes érdekvédelem: a nemzet, a település, a család, az idősek és az ifjúság érdekvédelme, az idősek tapasztalatával a jobb jövő biztosítása. Ingmar Bergman mondta. „Az öregkor hasonlít a hegymászáshoz; minél magasabbra hágsz, annál fáradtabb vagy, nehezen kapsz levegőt. De sokkal jobban átlátod a dolgokat. ” A nagyszülők életkoruknál, tapasztalatuknál fogva mindent reálisabban látnak. Az idős ember hangulata, közérzete kihat a közösségre, a családra, a település és az ország egészére. Erre érdemes odafigyelni! Ez azért is fontos, mert a gyermek, az unoka is figyel a szülőre, a nagyszülőre, ez példát jelent neki. A családoknál lényeges tehát az öregek összetartó ereje. Ebből az az üzenet, hogy szükséges a példaadás a közösségi életre, egymás iránti tiszteltre, a szorgalmas munkára. Az a feladatunk, hogy ezt őrizzük és továbbadjuk, továbbvigyük, mint egyetemes értéket. Fogjunk össze gyermekeinkkel együtt, hogy unokáinknak és mindnyájunknak jobb legyen a következő évszázadban! Munkálkodjunk a jobb életért, a nyugodtabb öregkorért! 70 X. évfolyam 1 .szám - 2000 január
