Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Mikoli Vince: Híres egri teológusok
felhúzzuk azt a gátat, illetve nem fogjuk lebontani azt a kétezer esztendős gátat és oltalmat, hanem sokkal nagyobb odaadással, erőfeszítéssel és társadalmi összefogással a valláserkölcsi nevelés segítségével megmutatjuk a világnak, hogy van felemelkedés. Mi, párton kivül tömörült nemzetgyűlési képviselők, akiknek neve be van jelentve az elnökségen, pártszempontok felett álló országos érdeknek tekintjük mai demokratikus jogrendünk megszilárdítását, a magyar társadalom belső békéjének és megnyugvásának előmozdítását. E célból veszélyesnek és mellőzendőnek tartjuk minden olyan ellentétnek a kiélezését, amely az amúgy sem egységes társadalomban további szakadást idézne elő. Kívánjuk tehát a jog uralmának maradéktalan érvényesítését, kívánjuk az egyház és az állam viszonyának olyan megnyugtató rendezését, amely a nemzet történelmének és lelkiségének a legjobban megfelel, és kívánjuk végül, gondoskodjék a magyar kormány arról, hogy az 1946:1. tc-ben foglalt elvi deklaráció után az ott felsorolt természetes és elidegeníthetetlen állampolgári jogokat törvényesen szabályozza a törvényhozás és megfelelő szankciókkal lássa el. És végül kívánjuk a rendeletekkel való kormányzás megszüntetését.” 1947. május 11-én beszédet mond az egri katolikus egyetemért. „Most azonban az új nemzeti alkotmány szabaddá tett bennünket s hozzáláttunk az egri katolikus egyetem felállításához... Azt mondhatja valaki, hogy különcködés ez, és nem jó szándékú verseny az állami egyetemek ellen. Különcködés? Észak-Amerikában 20 milliónyi katolikusnak 19 katolikus egyeteme és számos főiskolája van. Európában 12 hatalmas nagy múltú katolikus egyetem működik És még a világ legnagyobb városaiban: Sanghai, Beyruth, Bombay, Tokyo, Manila, Quebec, Montreal, Peking városokban. Nem különcködés tehát, ha mi is fel akarunk zárkózni a világ haladóihoz és egyetemi katedráról hirdetni idehaza a fejlődés eszméit. Verseny az állami egyetemek ellen? Miért ne versenyezhetnénk? A tudomány szabadságának hívei is csak örülhetnek ennek a versenynek, mert hiszen ha egy állami egyetem tudósa, illetve tanára arra kényszerül, hogy bizonyos nézetei miatt távozzon a katedráról, vagy valamelyik katolikus egyetem tanárától megvonják valami miatt a tanítás jogát, akkor az illető elmegy a másik helyre és a tudománynak éppen ez a szabadság kell.” 1956-ban tagja lett az Egri Városi Forradalmi Bizottságnak. Bújtatta Borai Emilt a szemináriumban. Keményen bírálta az erőszakos kollektivizálást. 1960. január 30-án el kell hagynia a szemináriumot, Szajlára kerül plébánosnak. Szeptember 1-től nyugállományba helyezik. Önérzetesen tiltakozik Olt Károlynál: „Önnel együtt részt vettem 1946-1947-ben, mint nemzetgyűlési képviselő, a törvényhozás munkájában. Én is megszavaztam az ember alapvető jogairól szóló törvényeket... Kérem tehát Elnök úrtól, hogy az emberiesség címén vizsgálja felül ügyemet és hozzon új döntést.” Új döntés azonban nem született, s Kiss István 1960. szeptember elején, hívei mély döbbenetére és bánatára, elhagyta Szajlát, és a részére kijelölt székesfehérvári Országos papi Otthonba költözött. 1960-tól 1981-ig, haláláig a székesfehérvári papi otthon lakója, megbízott, majd kinevezett igazgatója. Sokat foglalkozik a halálra való felkészülés problémájával. „Az öregedésre való felkészülés feladatának tartja, hogy »Szellemi és lelki egészségünk öregkori gondozásához a legtágasabb gondolat a vallásokban kínálkozik. így is mondhatnánk: a leggazdagabb erőt ér a vallásos élet... A mentálhigiéné útjait keresvén a vallás és kegyelem világába kell átlépnünk. «Vajon hogyan tette fel a kérdést? Erre a következő megszívlelendő válaszokat adta: Új Hevesi Napló 53
