Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Palcsóné Zám Éva: Jelenünk, jövőnk és örökségünk
kétségkívül Eszterházy nyitott egyetemszervezési terveivel és egyetemi célú befektetéseivel. De e körbe sorolható az orvosképzés magyarországi megindítása Egerben, az első magyar nyelvű tanítóképzés megteremtése - hogy csak a legnagyobbakat említsem. Ha nem is volt kellő összefogás az újdonságok végigvitelére, ha ezek egy része Egerben el is bukott, mégis jelentős hatású volt a magyarországi szakemberképzésre, az északkelet-magyarországi térség szellemi fejlődésére és felsőoktatási intézményei intézményfejlesztési terveire. Végül is elmondható, létrejött jogtudományi, közgazdaságtudományi és bölcsészettudományi fakultás, s 2000. január 1-től lesz olyan intézmény is, amely az 1947-ben a Líceumra tervezett Szent István nevet továbbviszi. Az 1774, 1783, majd 1947-es egyetemalapítási tervek, ha nem is a Líceumban, de azért Északkelet-Magyarország állami egyetemein nagyrészt megvalósultak. Ezek után tanulságul szolgálhat sokunk számára, miért éppen Eger maradt ki leginkább a térség felsőoktatás-fejlesztéséből? Talán egyszer magyarázatot találnak erre is a gazdaságtörténettel és a politikatörténettel foglalkozók. S milyen kár, hogy az okok nem a művelődéstörténet területén keresendők. Nagyon fontos örökség számunkra, hogy Eger mindig rendelkezett kiemelkedő személyiségekkel, annak ellenére, hogy a Líceum soha nem funkcionálhatott egyetemként. Világhírű tudósok és soha nem feledhető nevelők sora állította a Liceum szakemberképzését és tudományos műhelyeit a magyar, és sok esetben az európai felsőoktatás élvonalába. Örökségünk egyik talán legfontosabb üzenete az építtető szándékához kapcsolódik. Eszterházy Északkelet-Magyarország szellemi központjává kívánta tenni Egert, és ehhez a kor európai színvonalának megfelelő hátteret teremtett. Ma már földrajzilag is más jelent ez a térség, mint Eszterházy idejében, több évtized erőltetett iparosítása következtében is Eger jelentősége, szerepe a térségben jelentősen megváltozott. Arról azonban az elmúlt évszázadok hozta változások hatására sem mondhatunk le, hogy intézményünk jelentős szerepet játsszon a város és a tágabb régió szellemi életében. Ennek néni kedvezett igazán a túlspecializált intézmények létrehozása. A csupán agrár- vagy csak műszaki, vagy csak tanárképzést folytató intézmények elég egyoldalúan voltak képesek a régiók társadalmi, szellemi életének formálására, humán erőforrásainak fejlesztésére. Mindezek ellenére ennek a korszaknak is voltak természetesen a mai szemmel is értékelhető eredményei. Gondoljuk csak meg, hogy mit jelentett az ország, de leginkább Eger és környéke számára, hogy az egri főiskolán 1970 óta folyik angol szakos tanárképzés, Pécsen és Egerben elsőként a tanárképző főiskolák között. Hogy az intézmény két gyakorló iskolájában ez lehetővé tette az egri gyerekek jelentős része számára a korai idegen nyelvű oktatást. 1971-ben a tanárképző főiskolák közül elsőként állított be az intézmény nagy teljesítményű számítógépet, ami akkor több egri cég számára jelentette adatai számítógépes feldolgozásának egyetlen lehetőségét, és megteremtette a számítástechnika szakos tanárképzés technikai hátterét, amely új szakként egri kezdeményezésre indult. Amikor ezek a túlspecializált intézmények létrejöttek, évtizedekig nem jelentett túlképzést a tevékenységük. Sőt, égetően szükség volt a képzésükre, hiszen Európa szinte legalacsonyabb arányaival rendelkeztünk a 18-24 éves korosztályból felsőoktatásba kerülőket illetően. S a kötelező 8 osztályos képzés bevezetése igényelte is az akkori kibocsátási szinten a szaktanárképzést. A 90-es évek jelentős változásokat hoztak mind a hallgatói létszámemelkedésben, mind a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci orientációjában. 46 X. évfolyam l.szám - 2000 január
