Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Pásztor Emil: Ne tévesszük össze őket!
Igen tanulságosak a szkizofrénia és a mániás depresszió lényegére vonatkozó fejtegetései: „Az elmének is van két alkati betegsége: az egyik a mániás depressziós elmezavar, a másik a szkizofrénia. A mániás depressziós elmezavar a hangulat betegsége... A szkizofrénia a valóságtagadás betegsége.” Napjainkban, amikor a psychológia reneszánszát éli, sok hasznos gondolatot nyerhetünk NÉMETH LÁSZLÓ, SPRANGER: Struktúralélektan című, ugyancsak a maga korában nevezetes könyvével kapcsolatban. Megállapítja: „A régi lélektan, tulajdonképp ugyanúgy elemek lélektana, mint a psychoanalízis. Csakhogy egy szétszedett gép nem gép, hanem egy csomó csavar, kerék. A gépet nem elemeiből lehet megérteni, hanem rendeltetéséből, nem önmagából, hanem a maga egészében, környezetével együtt tudjuk csak orvosilag megközelíteni. NÉMETH LÁSZLÓ alkattani gondolatait, az akkor fellelhető irodalmi források segítségével szintetizálta, alkotta maradandóvá. Jelen korunkban, a tanulságokat korszerűen levonva, fejtegetéseiben felsejlenek az empátia alapgondolatai is a figyelmesen olvasott sorokban, ezzel is igazolván NÉMETH LÁSZLÓ korszerűségét, tanításának előremutató jellegét. Pásztor Emil y]e téueiiziiL öiize ó Let! A magyartanárok sok példát tudnak felidézni arra, hogy a kevésbé figyelmes diákok hogyan tévesztik össze feleleteikben és dolgozataikban a költők szerelmeit: Vajda Juliannát Szendrey Júliával és Ercsey Juliannával, stb. Ez jutott eszembe, amikor az Új Hevesi Napló 2000. márciusi számának 51. oldalán azt olvastam, hogy Vörösmarty Mihálynak nyolc gyermeke volt. Valójában nem neki, hanem nagy író elődjének, Kazinczy Ferencnek volt nyolc gyermeke, akik között Kazinczy Lajos honvéd ezredes az 1848-49. évi magyar szabadságharcnak lett egyik aradi vértanúja. Amikor Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én meghalt, felesége (Csajághy Laura) a három gyermekükkel nagyon kilátástalan helyzetbe került, mert vagyonuk nem volt, s akkoriban az állam nem tartotta feladatának a családok segítését. Deák Ferenc, a költő jó barátja és a Vörösmarty-árvák gyámja szervezte meg levelezés útján a nemzeti segélyezést az árvák érdekében. Idézzünk például abból a levélből, amelyet Deák Ferenc („a haza bölcse”) 1855. december 11-én az erdélyi Mikó Imre grófhoz írt: „Honunk legjelesebb költője, Vörösmarty Mihály elhunyt, s özvegyét s három kiskorú árváját vagyontalan állapotban hagyta. Lelkének dús tehetségei mellett is vagyonilag szegény maradt ő, noha legszerényebb egyszerűségben folytak le napjai, mert munkás életének minden óráját az irodalom nehéz pályáján honának szentelte. Kitűnő sikert, fényes dicsőséget aratott, de értéket nem szerzett, még annyit sem, amivel családjának jövőjét biztosíthatta volna.” (A levél egésze megjelent Lukácsy Sándor „Vörösmarty Mihály 1800-1855” című könyvében. Bp., 1955. 490-492. O.) Vörösmarty három árvájának egyike, Ilonka, később Széli Kálmánnak lett a felesége, annak a Széli Kálmánnak, aki 1899-től 1903-ig Magyarország miniszterelnöke volt. 44 X. évfolyam 6. szám - 2000 június
