Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: A hazaszeretet bencés példaképe
EEET ES (TIIDOMAMcí Cs. Varga István O'V Aatoaáttevefet he/ncéí fié/da/cé/ie Czuczor Gergely jubileumára Sok győri bencés diák fülében zeng még a diáknóta: „ Czuczor Gergely Riadója, Jedlik Ányos dinamója...” Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés szerzetes kétszáz évvel ezelőtt született a Nyitra megyei Andódon. Jedlik Ányos unokatestvére, bencés szerzetestársa volt. Költői müveit a két világháború között a polgári iskolákban is tankönyvi anyagként tanulták. Életműve napjainkban már a felsőfokú magyar szakos tanárképzésből, irodalomtörténeti szintézisekből is kimaradt. Édesapja jobbágyból lett tehetős földműves gazda. Édesanyja nemesi származású. Szabó Anna jóságos, buzgón vallásos asszony, tizenegy gyereket szült. Nagyapja 1848 híres toborzó-káplárja. Pozsonyi bencés tanárainak példája nyomán lett bencés szerzetes. A próbaévet Szent Márton hegyén, a két bölcseleti tanfolyamot a győri líceumban végezte. 1820-ban a pesti központi papnevelőben talált otthonra az irodalomszerető kispapok társaságában. Megerősödött benne a műveltségben, lélekben kiteljesedő, külsőleg is kötelező hazaszeretet. ,,Az elsőség Czuczoré... " Tehetsége korán megmutatkozott. 1822 végén írta meg az Augsburgi ütközet című, négyénekes eposzát. Nem az augsburgi vereségnek, hanem a kalandozó magyarok 910-es diadalának állít emléket. Elsőként verselt meg hexameterekben olyan történelmi eseményt, amelynek példája közvetlenül erősítette a nemzeti öntudatot. Az eposz zárása aktuális célzatú: „Nem jó bántni magyart, mert vérrel védi hazáját. ” Mélyen foglalkoztatta a Hunyadiak kora. Beutazta az Al-Duna vidékét, ellátogatott Nándorfehérvárra, a Tisza torkolatához, a törökellenes harcok színtereire. Hunyadi Jánosról tervezett eposzt, Hunyadi egész Európára kiható győzelmét akarta megénekelni. Amikor Európában kivirágzott a reneszánsz, nálunk a török pusztított. Czuczor alapelve: Mohamed nyilatkozatának megvalósulását, „amint egy Isten van az égben, úgy egy úr legyen a földön”, Hunyadi a keresztény hadak vezéreként akadályozta meg. „A rettenetes veszedelem, a pogány hódítás már Európa szívéig, ennek az országnak, hazámnak testéig ért. Isten csodája, hogyan tudta eddig is kiállni azt a tenger sok szenvedést - harc, gyász, feldúlt földek, tönkretett életek -, s egyetlenegy nép, amely megpróbál ellenállni!” (Hunyadi János, 1448.) Európa sokáig nem mérte föl, mekkora veszélyt jelent a Balkánt megszálló és onnan támadó török. Czuczor költői egyéniségét Janus Pannonius alakjába vetíti, a hazafias papköltő ideálját teremti meg, akit a közösségi hivatástudat tölt el. 1830-tól Czuczor Komáromban tanított. Az 1831-ben dúló ázsiai kolera idején önfeláldozó helytállást tanúsított. Sokszor hívták betegágyhoz, hogy a vallás vigasztalásaival lássa el a szenvedőket. A Duna-parti kereskedő és kikötővárosban osztatlan szeretet vette körül a köztiszteletnek örvendő paptanárt. Első nagygyűlésén az Akadémia levelező tagjává, 1835-ben pedig az Akadémia segédjegyzőjévé és levéltámokává választották. Ekkor Pestre költözött. Balladaköltőként, lírikusként, dalköltőként is jelentős műveket alkotott. Nálunk ekkor még a német műballadakincs erőteljesen hat, a magyar és a székely népballada még ismeretlen. A német hatást azonban felülmúlja „reformkori költészetünk romantikus retorikája, hazafias pátosza (Czuczor: Szondi; Vörösmarty: Búvár Új Hevesi Napló 37
