Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Baráz Csaba: Egy fölösleges könyv
szándékozók úgyis autentikus forrásból tájékozódnak, a nem vállalkozók számára pedig teljesen fölöslegesek az ilyen jellegű ismertetések: „A gazdaság szféráját 141 működő vállalkozás adja, 3 cég külföldi tulajdonrésszel is bír. A kereskedelmi ellátást 39 kiskereskedelmi üzlet, ebből 17 élelmiszerbolt és 12 vendéglátóhely biztosítja." (201, oldal) Vagy: „A villamos energiát 1110, vezetékes gázt 710 háztartás fogyasztott. A közüzemi vízvezeték hálózat 15,8 km. Ide 739 lakást kapcsoltak be. Az óvodai férőhelyek száma 157, ide 156 gyereket írattak be, velük 13 óvodapedagógus foglalkozott. Az általános iskolába 338 gyerek járt, 26 pedagógus látta el az oktatói-nevelői munkát. A kereskedelmi ellátottságot 42 üzlet, 17 vendéglátóhely jelzi, A településeken 443 személygépkocsit és 719 távbeszélő fővonalat üzemeltettek” (104. oldal) stb. stb. Aki ilyen részletességgel kíváncsi egy-egy település infrastruktúrájára, az úgyis felüti a megfelelő statisztikai évkönyvet, szakirodalmat. ni. A könyv második fő egysége A kisrégió települései címet viseli. Ebben a részben találjuk Eger és a kistérség községeinek ismertetését. (Eger, Balaton, Bátor, Bélapátfalva, Bodony, Bükkszentmárton, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egeresein és Ostoros bemutatását Bodnár László, a többi települését Guszmanné Nagy Ágnes készítette el - a tartalomjegyzék szerint). Mint arra már fentebb utaltam, a települések történetének ismertetése olyannyira támaszkodik két régebben megjelent munkára, hogy azokból sok esetben szószerinti átvételek történtek! Az egyik Soós Imre Heves megye községei 1867-ig (Eger, 1975) című könyve. Ebből a munkából főleg Balaton, Bátor, Bélapátfalva, Bodony, Bükkszentmárton, Demjén, Egerbocs, Egercsehi esetében találunk változtatás nélküli átmásolásokat, a többi település esetében átfogalmazták az átvett mondatokat. Nem ártott volna az olyan kifejezéseket, mint pl. kuriális birtok, urbárium, úrbéri szabályozás, reguláció, stb. megmagyarázni, értelmezni, ami egyébként az eredeti munka összefoglaló részében és szómagyarázataiban megtörtént! A szószerinti átmásolások ellenére számos értelemzavaró hiba, elírás történt, ami jelentősen csökkenti a könyv hitelét. Demjénnél a következőt olvashatjuk: „1686-ban az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, mely 1700-ig tartott.” (113. oldal) Azt, hogy mi következett be, Soós Imre könyvét fellapozva tudhatjuk meg, ugyanis az átkopírozott szövegből az elnéptelenedése szót kihagyták. Bekölcét - olvashatjuk - „1792-ben Bekwelche névalakban említették” (99. oldal) Ezzel szemben 1492-ből származik az okleveles adat, és Bekewlche alakban fordul elő bemre a falu neve. Sírok első írásos említése sem 1302-ben történt, hanem 1320-ban „sub Castro Syruk” formában. Ezt a téves, valószínűleg elírt adatot egyébként Soós Imre is magával görgette, a hiba tőle származik, holott Györffy György és Kovács Béla ezt helyesbítette. A községismertetések másik pillére a Dercsényi Dezső által szerkesztett Magyarország műemléki topográfiája sorozat Heves megye műemlékei című munka három kötete. A Voit Pál nevével fémjelzett és rangos szerzőgárda (Bakó Ferenc, Dercsényi Dezső, Kalicz Nándor, Kovács Béla, Kozák Károly, Pámer Nóra, Soós Imre, Szabó János Győző és mások) által írt Heves megye műemlékei első kötete 1969-ben, második kötete 1972-ben, a harmadik kötete 1978-ban jelent meg. A térség településeinek történetét Soós Imre írta meg, a népi műemlékek feldolgozását Bakó Ferenc végezte el. Az egyes községek műemlékeinek történetét, leírását a helyszíneket jól ismerő művészettörténészek készítették el. Ebből a teljességre törekvő, nagyszabású munkából szintén szószerinti átvételeket találunk, idézőjel és a forráshely megjelölése nélkül! 44 X. évfolyam 5. szám - 2000 május
